1. Állomás: Jégmadár

1. Állomás: Jégmadár (Holtág alapadatok)

A Szarvas-Békésszentandrási holtág Szarvas város és Békésszentandrás települések közigazgatási területén található. A Szarvas-Békésszentandrási holtág a Tiszántúl legnagyobb, az ország ötödik legnagyobb vízfelülettel rendelkező mentett ártéri víztere. Hossza 29,2 kilométer, átlagos mederszélessége 70,0 méter, vízmélysége 2,5-3,0 méter. Vízfelülete maximális üzemi vízszintnél 207 hektár, minimális üzemi vízszintnél 120 hektár. Vízgyűjtő területe: 926,8 km2. A mélyártéri vízgyűjtő ebből 350 km2, melynek belvízbefogadását kezdettől ellátja. A Szarvas-Békésszentandrási holtág jelentős szerepet tölt be a tiszai vízátvezetésben. A Szarvas-Békésszentandrási holtág mesterséges kapcsolatban van az anyafolyóval, a Hármas-Körössel. A Hármas-Körösből történő folyamatos betáplálás a békésszentandrási duzzasztómű megépülésével, 1942 óta történik. A gravitációs üzemelést a „Békésszentandrási vízlépcső” által duzzasztott vízszint teszi lehetővé. Évente több mint 50 millió m3 átvezetett víz biztosítja az elfogadható vízminőséget. Víztározási maximális térfogata 4,3 millió m3 minimális üzemi vízszint esetén 1,8 millió m3. Maximális vízszintje öntözési idényben: 80,70 mBf, öntözési idényen kívül: 80,00 mBf, minimális vízszintje öntözési idényen kívül: 79,10 mBf. Felső végpontja a Hármas-Körös 50,7 folyamkilométer szelvényében, az un. szivornyáknál, az alsó végpontja a 43,9 töltéskilométer magasságában, a békésszentandrási duzzasztómű alatt van. Árvízmentes időben 7 darab szivattyú, 7 darab 700 milliméteres szivornyacső segítségével maximum 8,50 m3/s teljesítménnyel gravitációs módon juttatja be a duzzasztott "élő” vizet. Az alsó holtvégen a torkolati szivattyútelep 4 x 1,95 m3/s teljesítménnyel, torkolati csőzsilipen (2x1,5 m) keresztül, ugyancsak gravitációsan távozik a "felesleges" víz. A holtág a közel 1000 km2 kiterjedésű belvízöblözet vizeinek is befogadója.