5. Állomás: Csíbor

5. Állomás:Csíbor (Vízi gerinctelen élővilág)

A Holtágnál és környezetében előforduló,védett és az európai unióban közösségi jelentőségű állatfajok:

Puhatestűek

Kagylók

lapos tavikagyló (Pseudanodonta complanata) Európai elterjedésű faj. Lassan mozgó, iszapos aljzatú síkvidéki folyókban, holtágakban, tavakban él. Természetvédelmi értéke: 5 000,-Ft. A holtágban szórványos előfordulású.

Csigák

apró fillérescsiga (Anisus vorticulus) Hínárnövényzetben gazdag, magas oxigén- és mésztartalmú málló- és lassan folyó vizek lakója. Foltszerűen előforduló közép- és kelet-európai faj. Hazánkban szórtan megtalálható faj. A Berni Egyezmény (II. függelék) és az EU. Habitat Directive (IV. melléklet) hatálya alá tartozó közösségi jelentőségű faj. Természetvédelmi értéke: 5 000,-ft. A holtágban szórványos előfordulású.

éti csiga (Helix pomatia) A Berni Egyezmény hatálya alá eső faj. Természetvédelmi értéke: 2000,-ft. A holtág mentén nagyobb számban az Arborétumban, Anna-ligetben és az Erzsébet-ligetben fordul elő.

Izeltlábúak

Magasabb rendű rákok

 kecskerák (Astacus leptodactylus) A folyami rákkal szemben, az állóvizeket kedveli. A víz tisztaságára érzékenyen reagáló, indikátor szervezet. Természetvédelmi értéke: 50 000,-ft. Nem túl nagy, de stabil állománya él a holtágban.

Pókok

búvárpók (Argyronetra aquatic) Az alámerült hínárral dúsan benőtt vízterek lakója. Legfontosabb élőhelyei a kiterjedtebb tavak, holtágak, csatornák, de megtalálható mocsarakban is. Természetvédelmi értéke: 5 000,-ft. A holtágban a hínárzattal benőtt Bikazugi szakaszon gyakoribb, máshol ritka.

szegélyes vidrapók (Dolomedes fimbriatus) A szegélyes vidrapók Közép-Európában, így Magyarország egész területén is mindenütt megtalálható, de száma fokozatosan fogyatkozik, mivel a háborítatlan vizes élőhelyek száma egyre csökken. A fiatalok kevésbbé kötődnek a nedves élettérhez, mint az idősebb állatok. Jellemző élőhelyei a mocsárrétek, vízparti magaskórósok, dúsnövényzetű állóvizek. Természetvédelmi értéke: 5 000,-ft. A holtág mocsaras vízterű részein, az üde növényzetű parti sávban sokfelé megtalálható.

szongáriai cselőpók (Lycosa syngorensis) Elsődlegesen az Alföld homokos, szikes vidékein él függőleges lyukakban. Természetvédelmi értéke: 5 000,-ft. Másodlagosan gátak száraz oldalaiban is megél, így a holtágat kísérő védtöltés egyes részein is szórványosan előfordulású.

Rovarok

tiszavirág (Palingenia longicauda) A Tisza vízrendszerében még gyakorinak mondható kérészfaj. Érzékeny a vízszennyezésre.Természetvédelmi értéke: 10 000,-ft. A holtágban szórványos előfordulású. „Virágzásában” változó intenzitással, de évről-évre gyönyörködhetünk.

sárgás szitakötő (Gomphus flavipes) Magyarországon a nagyobb folyóknál fordul elő (Duna, Dráva, Rába), de különösen a Tisza-menti populációja jelentős. Az IUCN besorolása szerint veszélyeztetett. A Berni Egyezmény (II. függelék) és az EU. Habitat Directive (IV. melléklet) hatálya alá tartozó közösségi jelentőségű faj. Természetvédelmi értéke: 50 000,-ft. Térségünkben jellemzően a Hármas-Körös hullámterének vizes élőhelyein fordul elő, de szórványos adatai vannak a holtág területéről is.

feketelábú szitakötő (Gomphus vulgatissimus vulgatissimus) A lassúbb folyásó vizek lakója, de iszapos partszegélyű holtágak mentén is előfordul. Az IUCN besorolása szerint: sérülékeny. Természetvédelmi értéke: 5 000,-ft. Magyarországon az egész országban megtalálható, elsősorban a nagyobb folyók mentén. A Hármas-Körös hullámterében gyakori, a holtág megfelelő élőhelyein ritka előfordulású.

lassú szitakötő (Sympetrum depressiuculum) Európai populációi szigetszerűek, Közép-Európában csak egy keskeny sávban fordul elő. Magyarországon a síkvidékeken (Hortobágy, Kiskunság, Szigetköz) található meg. Természetvédelmi értéke: 5 000,-ft. Térségünkben jellemzően a Hármas-Körös hullámterének vizes élőhelyein fordul elő, de szórványos adatai vannak a holtág területéről is.

kis bábrabló (Calosoma inquisitor) Erdős területekhez kötődő futóbogár, de alkalmantként cserjés szegélyekben is előfordul. Természetvédelmi értéke: 5 000,-ft.. Adata az Arborétum természetszerűbb ligeterdő jellegű részeiről van, valószínűleg az Erzsébet-ligetben és Anna-ligetben is él.

aranyos bábrabló (Calosoma auronitens)
Európa és Ázsia mérsékelt övi vidékein él. Általában a tölgyesek lombkorona szintjében vadászik. Természetvédelmi értéke: 5 000,-ft. Előfordul az Arborétum holtág melletti keményfás foltjain.

mezei futrinka (Carabus granulatus) Magyarországon széleskörben elterjedt faj. A nedves és mezofil élőhelyek minden tipusában (mocsárrétek, üde gyepek, sás-gyékényes mocsarak, ligeterdők) előfordul. Természetvédelmi értéke: 5 000,-ft. A holtág mocsaras, üde gyepes és fás-ligetes növényzetű parti sávjában megtalálható.

kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus) Hazánkban mindenfelé előfordul, ahol korhadó lombosfák találhatók, de a nedvesebb erdőkben különösen gyakori. Természetvédelmi értéke: 5 000,-ft. A holtágmenti „ligetek” idős fákkal tarkított részein gyakori faj. szarvasbogár (Lucanus cervus) Elsősorban tölgy fajok dominálta erdőkben él. Európa lomberdőzónájának nagy részében előfordul. Régebben jelentős számban élt az egész földrészen, ám élőhelyének megritkulása miatt példányszáma is lecsökkent. A Berni Egyezmény és az EU Habitat Directive hatálya alá eső faj. Természetvédelmi értéke: 10 000,-Ft. A holtág mentén előfordul az Arborétum és Anna-liget öreg tölgyfáinál.

orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) Európa jelentős részén él. Lárvája ritkás, öreg tölgyerdők elhalt tuskóiban fejlődik. Hazánkban erősen megritkult. Természetvédelmi értéke: 50 000,-ft. A holtág mentén előfordul az Arborétum és Anna-liget öreg tölgyfáinál. pompás virágbogár (Protaetia aeruginosa) Fejlődásmenete miatt fás területekhez kötődő bogárfaj. Hazánkban sokféle erdőtípusban megtalálja életfeltételeit, de a puhafa- és keményfaligetekre különösen jellemző. Elsősorban ott található, ahol sok az idős, részben már elhalt, de még lábon álló fa. Az IUCN Vörös Könyv az "aktuálisan veszélyeztetett" kategóriába sorolja. Természetvédelmi értéke: 5 000,-ft. A holtágmenti „ligetek” idős fákkal tarkított részein gyakori faj.

skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) Holt fákban gazdag, - elsősorban nyárfa – erdőkben fordul él. Mind Európában, mind hazánkban hegy-, domb- és síkvidéken előfordul, de az Alföldön gyakoribb. Az IUCN besorolása szerint veszélyeztetett. A Berni Egyezmény (II. függelék) és az EU. Habitat Directive (IV. melléklet) hatálya alá tartozó közösségi jelentőségű faj. Természetvédelmi értéke: 5 000,-ft. A holtág mentén szórványosan előfordul az Arborétum és Anna-liget öreg, ligetes erdőrészeiben.

diófacincér (Megopis scabricornis) Hazánkban öreg - főként ártéri - erdők, valamint lakott települések, temetők, parkok, fasorok fái az élőhelyei. Idős faállományok jellemző cincér faja. Polifág, különböző lombosfákban, elsősorban füzekben és nyárakban fejlődik. Természetvédelmi értéke: 5 000,-ft. Megtalálható a holtág menti idősebb faállományokban Anna-ligetben, az Erzsébet-ligetben és az Arborétumban.

pézsmacincér (Aromia moschata) Euroszibériai elterjedésű faj. A Dél-Tiszántúlon fűz-nyár erdők jellegzetes bogara. Természetvédelmi értéke: 5 000,-ft. A holtág mentén az idősebb füzesekben, szoliter fűzfáknál stabil állománya él.

laposorrú ormányos (Gasterocercus depressirostris) Európa középső sávjában honos, de mindenütt ritka. Idős, holt fákkal tarkított tölgysesek lakója. Természetvédelmi értéke: 10 000,-Ft. Eddig az Arborétumban mutatták ki jelenlétét.

kis színjátszólepke (Apatura ilia) Euroszibériai (bicentrikus) elterjedésű fűz-nyár fogyasztó faj, amely hazánkban elsősorban hegy- és dombvidéken él, azonban az alföldi folyók menti fűz-nyár ligeterdőkben, bokorfüzesekben is megtalálható. Természetvédelmi értéke: 10 000,-Ft. A holtágmenti idősebb ligeterdő foltokban szórványos előfordulású.

 kardoslepke (Iphiclides podalirius) Erdőszegélyekre jellemző faj. A Dél-Tiszántúlon sokfelé gyakori. Rózsafélék, csonthájas fásszárúak a tápnövényei. Természetvédelmi értéke: 10 000,-Ft. A holtág mentén sokfelé, de csak szórványosan megfigyelhető.

fecskefarkú lepke (PapiIio machaon) Európában és hazánkban is széles körben elterjedt és gyakori faj. A Dél-Tiszántúlon is sokfelé előfordul. Magaskórósokban, réteken és kertekben sokféle növény virágainak nektárjával táplálkozik. Természetvédelmi értéke: 10 000,-Ft. A holtág mentén napos rétfoltokon, cserjésekben szórványosan megfigyelhető.

nappali pávaszem (Inachis io) Az egész palearktukumban, így hazánkban is elterjedt faj. Élőhelyei eredetileg liget- és láperdők, üde lomboserdők lehettek, de faunaterületünkön elsősorban másodlagos élőhelyeken fordul elő ott, ahol nagyobb csalán állományok tenyésznek. Természetvédelmi értéke: 5 000,-ft. Megtalálható az Arborétumban, az Erzsébet-ligetben és az Anna-ligetben.

nagy rókalepke (Nymphalis polychlorus) Hazánkban elterjedt, palearktikus faj. Főként erdőszegélyeken, kertekben, parkokban fordul elő. Hernyója elsősorban fűz-, nyár- és szil fajokon táplálkozik. Természetvédelmi értéke: 10 000,-Ft. A holtág mentén ligetekben, rétfoltokon, cserjésekben sokfelé megfigyelhető.

c-betűs lepke (Nymphalis c-album) Az egész palearktikumban elterjedt faj, Magyarországon is mindenütt honos. Erdei utak, tisztások, ligetes erdők, bozótosok és kertek jelentik élőhelyeit. A hernyó tápnövényei a komló, a nagy csalán, szil-fajok, mogyoró fajok és ribiszke fajok. Természetvédelmi értéke: 5 000,-Ft. A holtág mentén ligetekben, rétfoltokon, cserjésekben sokfelé megfigyelhető.

atalantalepke (Vanessa atalanta) A mérsékelt égövi Európában él, ahol még gyakorinak mondható. Vándorló lepkefaj. A nyílt területeket kedveli. Előfordul kertekben, gyümölcsösökben, erdőszéleken, parkokban. Természetvédelmi értéke: 5 000,-ft. A holtág mentén az Arborétum, az Erzsébet-liget és az Anna-liget tisztásain gyakorta megfigyelhető.