A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületére visszatértek telelőhelyükről a fülemülesitkék.
A nádi poszátafélék közül tavasszal ők jönnek vissza a leghamarább, a hímek éneke rendszerint már március elején felcsendül.
A fülemülesitke rövidtávú vonuló, a telet a mediterrán régióban és Észak-Afrikában tölti. Költőterülete Európa déli, délkeleti tájain és Közép-Ázsiában van. Költőhelyül a keskenylevelű gyékénnyel tarkított, avas nádasokat választja. Legnagyobb magyarországi állománya a Fertő-tavon található.
A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül a Kis-Sárréten állandó, de kisszámú fészkelő. Az utóbbi években 12-15 pár között mozog az állomány. Költ az Ugrai-réten, Begécsen a sziki tavakon, valamint a Biharugrai-halastavak közül kizárólag a Csík-tavon.
Évente kétszer költ, fészekalja 3-6 tojásból áll. Fő táplálékát a különböző szúnyogok, vízilegyek, egyéb vízi rovarok és azok lárvái képezik. Költőhelyén belül nem keveredik a többi nádi énekessel.
A fülemülesitke a régi időkben sem volt túl gyakori madár. Erre abból is következtethetünk, hogy az egykori pákászok, nádi emberek még nevet sem adtak a fajnak. A „sitke” nevet Herman Ottótól kapta. Később az elnevezést fülemülesitkére változtatták, utalva arra, hogy a madár énekhangja emlékeztet a fülemüle hangjára.
Az állomány védelme szempontjából fontos az öreg, avas nádasok meghagyása. A Kis-Sárréten a halastavakon kívül a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által elvégzett élőhely-rekonstrukciók is elősegítik a faj megtelepedését.
A kép illusztráció.
