A hazai túzokállomány több mint egyharmada a Körös-Maros Nemzeti Parkban él. Téli táplálékukról repce- és lucernavetésekkel gondoskodnak a nemzeti park szakemberei.
Dévaványa környékén már a repce, lucerna és őszi gabonavetéseken tartózkodnak a túzokok. Ebben a térségben Igazgatóságunk szántóföldi művelésének meghatározó célja, hogy olyan élőhelyi struktúrát alakítsunk ki, amellyel minden évszakban élhető környezetet biztosítunk a túzokok számára. Rajtunk kívül, ezt a munkát segíti, szintén a faj igényeit szem előtt tartva, az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) kifejezetten túzokvédelmi célprogramja is. A célprogramhoz csatlakozott gazdálkodók a megadott előírások alapján, szintén hasonlóképpen alakítják ki termőföldjeiken a vetésforgót, ezért ezeken a területeken is nagy arányban találkozhatunk repce-, ugar- és lucernaföldekkel.
A dévaványai térségben az őszi káposztarepce a túzokok legjellemzőbb téli takarmánya. A Füzesgyarmat és Bucsa külterületein található vetéseken már napi szinten figyelhetünk meg beállt csapatokat. Megfigyeléseink alkalmával 100 példányt számoltunk a füzesgyarmati és 60 példányt a bucsai vetéseken. Ezeken kívül ismerünk még Dévaványától keletre és délre, valamint Dévaványa és Túrkeve közigazgatási határán, és a tájegység nyugati felén is egy-egy nagyobb, állandó túzokcsapatot.
A Körös-Maros Nemzeti Park másik jelentős túzokélőhelye a Csanádi pusztákon található, ahol az idei sikeres költéseknek köszönhetően a túzokok száma meghaladja a 30-at.
Igazgatóságunk a Csanádi pusztákon is változatos téli táplálékot igyekszik kínálni a túzokoknak. A földeken néhány hektáros sávokban sorakoznak a repcék, lucernák, és őszi kalászosok. Idén megnöveltük az itteni repcevetéseket, figyelembe véve, hogy a környező szántóföldeken gazdálkodók kevesebb repcét vetettek. A vetések mellett parlagokat, szegélyeket is hagytunk, ahol a magasabb növényzet jó takarást, búvóhelyet biztosít az Alföld büszke madarainak. A határt járva már jól látható, hogy a túzokok be is álltak telelni ezekre a területekre.
