magyar english
XVIII. Fehértó Napja
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Keressen minket a Facebookon!
             
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Kultúrtörténeti értékek
Védett természeti területek

Hasznos linkek

  

 

 

 

 

 

 

 

                           

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 


   

        
 

 


   

 

 

 
MEGVÁSÁROLHATÓ!
  
Tavasz a Vásárhelyi-pusztán
 
Elmentek a darvak, megjöttek a kék vércsék, virágzik a kamilla és a villásboglárka, s előbukkant néhány agárkosbor is – a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén tombol a tavasz.
   
 
A vonuló madárfajok nagy része már elindult északra, azok a fajok pedig, amelyek a Vásárhelyi-pusztán költenek, már hozzáfogtak a fészekrakáshoz. A darvak útra keltek, már csak egészen kis csapataikkal találkozhatunk a Fehér-tó környékén. A parti madarak közül még néhány pajzsos cankó és kis póling is itt időzik. A legfontosabb vonulási centrumnak számító Fehér-tó nyugati ága (ez a tófelület mintegy kétharmada)a téli és tavaszi aszály miatt már április utolsó napjaiban kiszáradt, ez is ösztönözte a madarakat arra, hogy útra keljenek.
 
Itt vannak már a szalakóták és a gyurgyalagok, április utolsó napjaiban pedig a kék vércsék derékhada is megérkezett. A piroslábú cankók, nagy godák és a bíbicek fiókáikat vezetgetik, a gólyatöcs és a gulipán pedig most költi fészekaljait. Nemsokára kikelnek a tojásokból a parlagi sasok és a kerecsensólymok is.
 
A napokban ellenőriztük a Vásárhelyi-puszták vércsetelepeit. Kiderült, hogy a vörös vércsék meglehetősen nagy, 6-7 tojásos fészekaljakat raktak, ami arra utal, hogy pocokgradációs évre számíthatunk. Ezt erősíti az a tény is, hogy a térségben szintén nagy számban költő, kifejezetten rágcsálóspecialistának számító erdei fülesbaglyoknál is találtunk 5-6 tojásos fészekaljakat.
 
Szép, tavaszi arcát mutatja a növényvilág is: virágzik a kamilla, a villásboglárka és az osztrák zsálya. Az aszályos évnek megfelelően a gyepek, aljfüvek meglehetősen rövidek, 15-20 cm-esek. Az ecsetpázsit már április eleje óta nyílik, virágzó szálai 50-60-cm magasak.
 
A tavaszi időszakban előkerülhetnek ritkább növényfajok is, így például a Dél-Tiszántúlon nagyon ritkán előforduló kosborok. Tavaly például poloskaszagú kosbor bukkant fel a Csanádi pusztákon, idén pedig agárkosbort találtunk a Vásárhelyi-pusztán. Egy pontból négy tő hajtott ki, s jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park déli tájain ez az egyetlen állomány. Észak-Békésben, a Kis-Sárréten azonban többezres agárkosbor-állomány található.
 
A Fehér-tó általában csak a nyár második felében szokott kiszáradni, de vannak olyan évek is, (például 1999 és 2000), amikor nyár végén is megmarad a vízborítás. Az 1980-90-es években viszont 10-15 éven át nagyon kevés ideig volt víz a tóban, sőt előfordult, hogy egész évben száraz maradt. Idén az aszályos tavasz miatt már április utolsó napjaiban kiszáradt a tó nyugati ága. Ilyen korai kiszáradásra az elmúlt húsz évben csupán kétszer volt példa. A vízhez kötött madarak emiatt most az északabbra található Kis-Sóstóra, Nagy-Sóstóra és Bogárzóra tették át székhelyüket. A környező mocsarak már teljesen kiszáradtak.
 
A Vásárhelyi-puszta tavasszal a legváltozatosabb, leglátványosabb. Akik tehát eljönnek május 13-án a Lófogó-érhez szervezett botanikai és madarász túrára, azok a természet gyönyörű arcát ismerhetik meg.
 
 
Fotók: Balogh Gábor, Marik Pál, Sallainé Kapocsi Judit
 
 
   
 
2017.05.12.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design