magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Túzok Vándorkupa
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Keressen minket a Facebookon!
             
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Kultúrtörténeti értékek
Védett természeti területek

MEGVÁSÁROLHATÓ!
  
Hasznos linkek

  

 

 

 

 

 

 

 

                           

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 


   

        
 

 


   

 

 

 
Barna rétihéják állományának vizsgálata Dévaványa térségében
 
A Körös-Maros Nemzeti Park területén, Dévaványa térségében Dr. Tóth László (Eszterházy Károly Egyetem) 2000 óta vizsgálja a költési időszakban a barna rétihéja állományának, a zsákmánylista fajösszetételének és az egyes fajok mennyiségének, valamint a költés sikerességének változásait.
   
 
A vizsgált, kb. 40 ezer hektáros területen a barna rétihéja fészkelő állománya széles tartományban, 12 és 34 pár között ingadozott. A faj egyedszámában tapasztalt nagy változásokat a mezei pocok állományában megfigyelt rendkívüli változásokkal magyarázhatjuk, melynek állománya a költési időszakban 0 és 58 példány/ha között változott. Azokban az években, amikor a mezei pocok óriási mértékben elszaporodik (gradáció alakul ki), a barna rétihéja létszáma is magasabb, amikor viszont nincs, vagy nagyon kevés a mezei pocok, akkor a rétihéja költőállománya is jelentősen lecsökken. Gradációs (pocokjárásos) években a barna rétihéja zsákmánylistáján a mezei pocok dominál. Azokban az években, amikor a mezei pocok létszáma magas volt, a zsákmánylistán arányuk 70-95%-os volt.
 
A pocokszegény években lecsökkent ugyan a mezei pocok aránya (de még akkor is kb. 30-50%-át tették ki a prédáknak), azonban helyette elsősorban kistestű madarakat (vízimadár és énekesmadár fiókákat, fiatalokat kb. 30-60%-ban) ill. kisebb arányban (6-10%-ban) kétéltűeket-hüllőket (elsősorban gyíkokat) zsákmányoltak. A költés eredményessége is szoros kapcsolatban állt a mezei pocok mennyiségével. Pocokjárásos években ugyanis átlagosan 5-6 tojást raktak és 4-5 fiókát repítettek a párok, míg pocokszegény években 3-4 tojásból átlagosan 2-3 fióka repült ki.
 
2017-ben nagyon kevés a mezei pocok, a vizsgált 18 év során létszámuk a második legalacsonyabb: június elejéig egyetlen példány sem került elő az élve fogó csapdákból az 1 hektáros mintaterületen, júliusban is mindössze 4 egyedet fogtak be. A vizsgált területen idén 13 barna rétihéja pár kezdett költésbe, átlagosan 3-4 tojást raktak és 2-3 fiókát repítettek. Az alacsony kirepítési szám abból is adódik, hogy mivel nagyon kevés táplálék található a térségben, magas volt a barna rétihéjáknál a predációs veszteség: sok fészekből dolmányos varjú rabolt tojásokat.
 
 
 
 
   
 
2017.08.04.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design