magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Túzok Vándorkupa
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Keressen minket a Facebookon!
             
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Kultúrtörténeti értékek
Védett természeti területek

Hasznos linkek

  

 

 

 

 

 

 

 

                           

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 


   

        
 

 


   

 

 

 
MEGVÁSÁROLHATÓ!
  
Esténként „virágba” borult a Sebes-Körös
 
Az elmúlt forró nyári napok, enyhet is alig nyújtó szélcsendes estéin fantasztikus természeti jelenségnek lehettünk szemtanúi a Sebes-Körös, Körös-Maros Nemzeti Park kis-sárréti szakaszán.
   
 
Több napon keresztül az esti órákkal kezdődően „virágzott” a Körös. Ezt a jelenséget azonban nem az ismertebb tiszavirág nevezetű kérészfaj (Palingenia longicauda), hanem annak rokona a dunavirág (Ephoron virgo) okozta. A tiszavirághoz mérten kisebb termetű kérészfaj több napig tartó éjszakai rajzása is rendkívüli látványosság – a kifejezetten fényhez vonzódó rovarok milliószámra járják őrült táncukat. Ezt a jelenséget legjobban a folyót átívelő hidaknál (pl. Körösszakálnál) lehetett megfigyelni, de a hidakat elhagyó közutakat is ellepik a rovarok. A rajzás néhány rovar napnyugtát követő megjelenésével kezdődik, majd a sötétség beálltával bő egy órán keresztül zajlik. Akár egy mobiltelefon fényére is ezerszám özönlenek a rovarok, de ugyanígy hat rájuk a közlekedő járművek fénye.
 
A dunavirág életciklusa hasonló a tiszavirágéhoz, tehát a vízfelszínre megtermékenyített petéket lerakó nőstények hamarosan elpusztulnak. (A kérészrajzás jelensége igen fontos része az adott folyó ökológiájának. A milliószám megjelenő, majd elpusztult rovarok az adott napokon egyenesen gasztronómiai eldorádót jelentenek a halaknak, de más magasabb rendű állatoknak is.) A lesüllyedt petéből kelő lárva befúrja magát az aljzatba és elkezdi víz alatti életét. A tiszavirággal ellentétben a „víz alatti” életük sokkal rövidebb, a „víz feletti” viszont hasonlóan kérészéletű. Érdekes jelenség a kompenzációs repülés. Ez azt jelenti, hogy a petéket nem a párzás helyén rakják le, (hiszen azokat a folyó elsodorná így az évek során szó szerint kisodródna a faj az adott folyóról) ezért 1-2 kilométert a folyásiránnyal szemben repülnek, majd ott rakják le a következő nemzedék alapjait. A folyók közvetlen környezetében levő állandó fényű lámpák azonban a fényvonzódás miatt bűvkörükbe vonzza a rovarok egy részét, akik ettől gyakorlatilag nem tudnak szabadulni és nem a peterakást követően, hanem a lámpa körüli őrült táncba pusztulnak bele. Ez szerencsére a Sebes-Körös kis-sárréti szakaszán nem jellemző, további jó hír a jelenség mögött az is, hogy a dunavirág is igen érzékeny a víz minőségére – innen is megtudhatjuk: a folyó említett szakasza e tekintetben is kiváló.
 
 
 
 
   
 
2017.08.11.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design