magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
A kastély és kertjének lakói
 
Szünidei Állatmustra
 
Interreg Román-Magyar pályázat
 
Keressen minket a Facebookon!
             
MEGVÁSÁROLHATÓ!
  
Védett természeti területek

Kultúrtörténeti értékek
Hasznos linkek

  

 

 

 

 

 

 

 

                           

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 


   

        
 

 


   

 

 

 
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
KVLKÁP
A vándorsólymot választották az Év madarává
 
A világ leggyorsabb madarát, a vándorsólymot választotta az Év madarává 2018-ban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
   
 
A vándorsólyomnak 19 alfaját ismerjük. Gyakorlatilag az egész világon elterjedt, kivéve a Palearktiszon keresztülhúzódó sivatagi zónát, Szaharától - Mongóliáig. Nem költ továbbá Afrika és Dél-Amerika esőerdőiben, valamint Új-Zélandon. A világ legnagyobb sebességre képes élőlénye, zuhanáskor a 300 km/h-t is elérheti, illetve meghaladhatja.
 
Magyarországra 1997-ben települt vissza, azóta állománya folyamatosan növekszik. Jelenleg mintegy 65-80 pár költ a hegyvidékeinken. Kedveli a déli fekvésű sziklafalakat. Költőhelyének megválasztásakor nagy előnyt jelent a vízfelületek és az erdőség megléte. Az elmúlt években már a hegyaljai régiókban is vannak sikeres költései.
 
A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin, vizes élőhelyein a nyár végi időszaktól tavaszig rendszeresen előfordul.
 
Ami a külsejét illeti, a kerecsensólyomnál rövidebb kormánytollúnak és rövidebb szárnyúnak tűnik. Tollazata fiatal korban a hátrészen barna, míg a mellrészen bézs alapon barna cseppfoltos. Öregkori tollazatát az első életévének végén veszi fel, ez palaszürke hátfedőtollakból és fehér-bézs alapon fekete keresztsávokból áll. A fejen található barkó alakja illetve a tollazatának a színe alapján három alfajt (és annak átmeneteit) különíthetünk el hazánkban. A Falco peregrinus peregrinus alfaj az északi országrészeken költ. A Falco peregrinus brookei vörhenyesebb színezetű és úgynevezett kucsmás fejű, s hazánkban bizonyítottan a déli országrészen költ. A Falco peregrinus calidus alfaj hazánkban ősztől-tavaszig vendég, nagyobb testtömegű, vékony barkójú, világosabb színezetű és a fenti két alfajtól hosszabb szárnyú.
 
A vándorsólyom-párok egész évben a költőhely környékén maradnak. A fiatal madarak a kirepülésük után megkezdik kóborlásukat, így jutva el az Alföld vidékére is. A vándorsólyom zsákmánylistájában a veréb nagyságútól egészen a nagylilik nagyságúig sokféle madár szerepel. Vadászati stílusa merőben eltér a kerecsensólyométól. A költőterületen, általában magasra felkörözve szemeli ki áldozatát, melyet nagy sebességű zuhanással elmarkol. A telelő madarakra a 30-40 m magasságú vízszintes támadó repülés a jellemzőbb. A költésre általában valamilyen természetes sziklaüreg vagy sziklapárkány a legmegfelelőbb. Tojásainak száma 3-4. Színük vöröses-barnás, pigmentált. Az átlagosan 32 napig tartó kotlás után a fiókákat felváltva etetik a szülő madarak.
   
 
2018.01.29.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design