magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Interreg Román-Magyar pályázat
 
Keressen minket a Facebookon!
             
MEGVÁSÁROLHATÓ!
  
Védett természeti területek

Kultúrtörténeti értékek
Hasznos linkek

   

                               

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 

          
 

 


   

   

Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
KVLKÁP
Ritka ragadozó költ szokatlan helyen a Kis-Sárréten
 
A hamvas rétihéja hosszú évekig csak alkalmi fészkelőként volt jelen a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Az utóbbi időben azonban minden évben költ legalább egy, néha két pár is. A fokozottan védett hamvas rétihéja hazai költőállománya mindössze 60 pár körül mozog.
   
 
Az idén - a 2017-es esztendőhöz hasonlóan -, ismét két pár rakott fészket. Az egyik a klasszikus élőhelyen, ahol már több éve megfigyeljük: a Mezőgyán környéki pusztafoltokon. A másik költőpár egy új helyen, a Vésztő-Mágor közelében lévő Földház-zugban bukkant fel.
 
Mezőgyán mellett a szokásos élőhelyet (amely megegyezik a túzokok élőhelyével), azaz a szikes puszta mélyebben fekvő, zsombékos, sásos, ritkás bokrokkal tarkított részét választották. A Földház-zugban azonban a hamvas rétihéják által ritkábban használt biotópban (élőhelyen), egy öthektáros, kissé kiritkult nádas szélén költenek. Ilyen helyeken általában a barna rétihéják szoktak fészkelni.
 
A mezőgyáni élőhellyel határos, romániai Szalontai-pusztákon minden évben jelentősebb számban költenek hamvas rétihéják. Az ottani laza kolóniában 4-6 pár fészkelése is előfordul, valószínűleg ennek az állománynak a „kisugárzása” a mezőgyáni megjelenés is.
 
A hamvas rétihéják általában áprilistól szeptemberig tartózkodnak nálunk. Fészküket a földre rakják, fészekaljuk általában 3-6 tojásból áll. Jelenleg a fiókanevelés időszaka zajlik. Faji érdekességük, hogy a hím a zsákmányát nem viszi be a fészekhez, hanem attól távolabb, a levegőben adja át a tojónak, aki megeteti azt a fiókákkal. A zsákmányállatok általában földön fészkelő énekesmadarak fiókáiból, kisemlősökből (egér, pocok) illetve gyíkokból kerülnek ki.
 
Mivel hazánkban a faj klasszikus élőhelyei jelentős mértékben csökkentek, ezért sokszor őszi gabonában illetve lucernában kénytelen költeni, ez azonban az aratás időszakában gyakran a költés megsemmisülésével jár. Éppen ezért nagyon fontos az ilyen veszélyes helyeken lévő fészkek felderítése és kisebb védőzónával történő védelme.
 
 
 
 
   
 
2019.07.08.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design