magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Interreg Román-Magyar pályázat
 
Keressen minket a Facebookon!
             
MEGVÁSÁROLHATÓ!
   
 
Védett természeti területek

Kultúrtörténeti értékek
Hasznos linkek

   

        

                       

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 

          
 

 


   

   

Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
KVLKÁP
Északi ragadozó madarak a Kis-Sárréten
 
Az időjárás még a nyarat idézi, de a madárvilágban már az őszi időszaknak megfelelő, élénk mozgás tapasztalható a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. A Kis-Sárréten az ilyenkor szokásosnál lényegesen több ragadozó madár tartózkodik.
   
 
A Biharugrai - halastavakon és a környező területeken az elmúlt napokban 30 rétisast számoltunk, s rendszeresen látunk egy-két parlagi sast is. Ez a magas egyedszám általában a késő őszi, téli hónapokra jellemző. Azért is furcsa a rétisasok korai felszaporodása, mert az északi vadlúdcsapatok, azon belül is a nagy lilikek még csak kisebb számban vannak jelen (a rétisasok főként ezekből a vadlúdcsapatokból szerzik zsákmányukat).
 
Hetek óta két vándorsólyom is mozog a Biharugrai-halastavakon. Barna rétihéjákból szintén több példány tartózkodik a területen. Az utóbbi években megfigyeltük, hogy egyre több barna rétihéja marad itt a téli időszakra, elsősorban tojó példányok.
 
A környező pusztafoltokon a növekvő pocoklétszámnak köszönhetően gyakori az egerészölyv és a vörös vércse. A napokban megérkeztek a vonuló kékes rétihéják első hullámai. Ez utóbbi fajnak több ismert éjszakázóhelyét rendszeresen figyeljük a téli időszakban, az állomány felmérése céljából.
 
Tiszteletbeli ragadozó madaraink, a nagy őrgébicsek is a szokásosnál korábban érkeztek meg a Kis-Sárrétre. Leggyakrabban az út menti elektromos vezetékeken figyelhetjük meg őket, onnan lesnek zsákmányra. Egyre gyakrabban találkozhatunk a vonuló énekesmadarakat követő karvalyokkal is.
 
A fotó illusztráció
 
 
   
 
2019.10.24.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design