magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Túzok Vándorkupa - Pályázati felhívás
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Interreg Román-Magyar pályázat
 
Keressen minket a Facebookon!
             
MEGVÁSÁROLHATÓ!
   
 
Védett természeti területek

Kultúrtörténeti értékek
Hasznos linkek

   

        

                       

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 

          
 

 


   

   

Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
KVLKÁP
Rohamosan érkeznek az északi madárvendégek Kardoskútra
 
A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületére egyre népesebb csapatokban érkeznek telelni északi madárvendégeink.
A ragadozó madarak közül mind gyakrabban kerülnek szem élé gatyás ölyvek és kékes rétihéják. Fel-felbukkannak zsákmányt üldöző vándorsólymok is melyek főként a délre vonuló madártömegek nyomában érkeznek a területre.
   
 
Rendkívül megnövekedett a térségben mutatkozó egerészölyvek száma, a nálunk fészkelők kiegészültek az északabbi populációk egyedeivel.
 
Az énekesmadarak közül a hazánktól északabbra fészkelő fenyőrigók mutatkoznak egyre nagyobb egyedszámú csapatokban. Gyakran más rigófajok, főként szőlőrigók is keverednek közéjük.
Megérkeztek a nagy őrgébicsek, melyek egyébként kis számban hazánkban is fészkelnek. Sokszor láthatjuk, ahogyan egy-egy példányuk vezetéken strázsál, vagy csupasz fa hegyére kiül, esetleg egyhelyben lebegve, szitálva kutat zsákmány után. Ha észreveszi a prédát, akkor hirtelen mozdulattal rácsap.
 
A pusztára jellemző apróbb téli madárvendégek közé tartoznak a sárgacsőrű kenderikék és a jóval ritkábban látható, tarka tollazatú hósármányok. Havasi fülespacsirták is előfordulhatnak, de ők olyannyira ritkán bukkannak fel Magyarországon, hogy megpillantásuk igazi madártani kuriózumnak számít.
Az enyhe időnek köszönhetően még sok olyan madárfaj is a területen tartózkodik, amelyek a telet tőlünk délebbre töltik, például nagy pólingok, bíbicek, illetve különféle cankók és partfutók.
   
 
2019.11.28.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design