magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Túzok Vándorkupa - Pályázati felhívás
 
Interreg Román-Magyar pályázat
 
Keressen minket a Facebookon!
             
MEGVÁSÁROLHATÓ!
   
 
Védett természeti területek

Kultúrtörténeti értékek
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
Hasznos linkek

   

        

                       

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 

          
 

 


   

   

NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Még decemberben is láttunk megkésett, őszi gombákat
 
A hosszúra nyúlt őszies időjárásnak köszönhetően a Körös-Maros Nemzeti Parkban még decemberben is megjelentek olyan gombafajok, amelyek más években szeptember-októberben jellemzőek.
   
 
A hosszú őszhöz ráadásul még egy meglehetősen hosszú, aszályos periódus is társult, ezért a földben lévő gombafonalak startra készen várták az alkalmas időjárási viszonyokat, hogy végre a felszínen termőtesteket hozhassanak létre, és ezzel garantálják a következő évi szaporulatot. Így fordulhatott elő, hogy még decemberben is találkozhattunk őszi gombákkal.
 
A nyár végi, ősz eleji őzlábgomba fajok például november végén jelentek meg nagy számban, velük egyidejűleg a pereszkefajok (lila pereszke és lilatönkű pereszke) is nagy számban fejlesztették a termőtesteket. Erdeinkben a tölcsérgombák (szürke és óriás tölcsérgomba) szintén nagy mennyiségben kerültek elő. Az őszi fajokkal párhuzamosan már megjelentek a tél gombái is, például a laskagomba és a téli fülőke. A hirtelen téliesre fordult időjárás megtette hatását: ha most sétálunk kinn a gyepeken, már csonttá fagyott pereszkéket láthatunk.
 
Sokan úgy vélik, hogy a gombák egyszerűen csak azok a felszín feletti részek, amelyeket a gyűjtők kosarukba tesznek. Egy gombaegyed felépítése azonban ennél lényegesen összetettebb. Úgy is mondhatnánk, hogy a felszín felett megjelenő gombatest körülbelül olyan, mint az almafán az almatermés. A felszínen látható gombatesteknek ugyanis a talajban akár több száz négyzetmétert behálózó gombafonalai is lehetnek.
 
Ez a gombafonal a természetben különösen nagy jelentőséggel bír. Egyrészt azért, mert a lebomló szerves anyagokat (őszi avart, kidőlt fák testét) átszőve talajjá alakítja át, másrészt pedig azért, mert a gombafonalak más növényekhez kapcsolódva, egymás számára kölcsönösen hasznos szimbiózisban veszik ki a részüket. A gombafonal segít a vele társult növény számára a tápanyag- és vízfelvételben, cserébe ezek a növények (fű-, fa- és cserjefajok) segítik a gombákat is az életük során. Megfigyelhető, hogy egy-egy gombafaj mindig a társnövényével együtt jelenik meg. Egyik legismertebb gombafajunk, a légyölő galóca például gyakran fenyőkhöz társul, így a Körös-Maros Nemzeti Parkban ez a faj kastélyparkokban, arborétumokban fordul elő, ahol fenyők is vannak. A nagy kiterjedésű, védett gyepterületeken inkább a fűfajokkal társuló gombák jellemzőek. Tavaszi, nyári időszakban csiperkék, szegfűgombák, őszi-tél eleji periódusban pedig elsősorban a már említett pereszkefajok.
 
Téli fülőke
 
 
   
 
2019.12.11.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design