magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Túzok Vándorkupa - Pályázati felhívás
 
Interreg Román-Magyar pályázat
 
Keressen minket a Facebookon!
             
MEGVÁSÁROLHATÓ!
   
 
Védett természeti területek

Kultúrtörténeti értékek
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
Hasznos linkek

   

        

                       

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 

          
 

 


   

   

NATURA 2000 fenntartási tervek
 
A szikes pusztákon javában csírázik a kamilla és a sziki varjúháj
 
A Körös-Maros Nemzeti Park szikes pusztáinak klasszikus növénye a kamilla és a sziki varjúháj. Mindkét növény érdekessége, hogy ősszel jelennek meg apró hajtásai, csírái, melyek egész télen megmaradnak, majd tavasszal gyors növekedésnek indulnak.
   
 
A kamilla általánosan ismert növény, a sziki varjúhájról azonban jóval kevesebbet tudnak a laikusok. Közös bennük, hogy mindketten a vakszikes élőhelyekhez kapcsolódnak. Hasonló a stratégiájuk is: ősszel kicsíráznak (ha van elég csapadék) és tavasszal nagyon gyorsan hajtanak tovább, majd ugyanilyen gyorsan elhullajtják a leveleiket és ledobják szirmaikat. Aztán hamar porrá száradnak, ezért májustól szeptemberig – amikor a természetben a növények többsége a legaktívabb –, a kamillát és a sziki varjúhájat meg sem tudjuk találni.
 
Ennek a stratégiának az az oka, hogy élőhelyük, a vakszikes puszta nyáron rendkívül zord. A talajfelszínen kicsapódik a sziksó, a csupasz felszínen árnyék sincs és a talaj csontkeményre szárad. Ebben a közegben a növényeknek esélyük sem lenne boldogulni, ezért alkalmazkodnak ilyen ügyesen a körülményekhez, s aktivitásukat az őszi és tavaszi időszakra időzítik.
 
Idén ősszel átlagos mennyiségben jelentek meg a vakszikeseken a kamilla 3-5 centiméteres levelei és a sziki varjúháj 5-8 milliméteres csírái. A zöld hajtásokat télen is láthatjuk majd a talaj felszínén, feltéve, ha nem borítja hó a pusztai tájat.
 
A fotót Balogh Bábor készítette.
 
 
 
 
 
   
 
2020.01.15.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design