magyar english
Álláslehetőség
 
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Túzok Vándorkupa - Pályázati felhívás
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Interreg Román-Magyar pályázat
 
Keressen minket a Facebookon!
             
MEGVÁSÁROLHATÓ!
   
 
Védett természeti területek

Kultúrtörténeti értékek
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
Hasznos linkek

   

        

                       

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 

          
 

 


   

   

NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Cickányok az étlapon
 
A kisemlős fajok állományváltozásának nyomon követése, elterjedésük vizsgálatára általában alkalmazott módszer a bagolyköpetek elemzése. Egy országos program részeként Igazgatóságunk is végzett ilyen viszgálatot az idei évben.
   
 
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság idén többek között bagolyköpet elemzéssel mérte fel kisemlős állományát.
 
A Hortobágy-Berettyó és a Hármas-Körös vidékén továbbá a Körös-Maros közén gyűjtött bagolyköpetekben a cickányok aránya megközelítőleg 20% volt. A korábbi évekhez viszonyítva ez egy átlagos értéknek számít. A meghatározott fajok zömében keleti cickányok és erdei cickányok, de akad köztük közönséges vízicickány, mezeicickány, és törpecickány is.
 
A cickányok egyik legfőbb ragadozója a gyöngybagoly, ezért alkalmas módszer jelenlétük felmérésére a bagolyköpet elemzés. A különböző cickányfajokat a gyöngybagoly mellett más bagolyfajok és nappali ragadozó madarak is zsákmányolják. Vörös gém és egerészölyv begytartalmából is előkerült, illetve róka, menyétfélék és egyes hüllők étlapján is fellelhető. Időnként találkozhatunk tetemekkel is, mivel sok szőrmés ragadozó megöli ugyan, de erőteljes pézsma szaga miatt előfordul, hogy mégsem fogyasztják el.
 
Talán kevesebben tudják, de a cickányok maguk is igen falánk kis emlősök. Naponta saját testtömegüknek megfelelő, vagy annak akár kétszeresét elérő mennyiségű táplálékot kebeleznek be. Többnyire rovarokkal, gilisztákkal, csigákkal táplálkoznak, de egyes kutatások szerint növényi eredetű táplálékot is fogyasztanak. Torkosságukra már Alfred Brehm is kitért, miszerint megfigyelte, hogy egy fogságban tartott cickány már egy napi koplalás után elpusztult, egy ilyen apró kis jószágnak naponta két darab egér nagyságú állat vagy 10-15 db cserebogárlárva felfalására volt szüksége. Vásárhelyi István pedig figyelemmel kísérte, hogy éjjel-nappal egyformán aktívak a lehullott lomb alatt kitaposott járataikban. Állandó jövés-menésük az élelem megszerzésére irányul, éhen fél nap alatt elpusztulhatnak.
 
A cickányok anyagcseréje testtömegükkel fordítottan arányos. Minél kisebb egy cickányfaj, annál nagyobb a testfelülete a tömegéhez képest, mely tulajdonság nagyobb hőveszteséggel jár, ezért van szüksége állandó kalóriabevitelre. Téli álmot nem alszanak, éjjel-nappal aktívan koslatnak zsákmányaik után.
 
Az összes hazai cickányfaj védett, a fajok populációinak védelme az élőhelyük természetes vagy természet közeli állapotának fenntartásával biztosítható.
 
 
 
 
 
   
 
2020.01.08.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design