magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Túzok Vándorkupa - Pályázati felhívás
 
Interreg Román-Magyar pályázat
 
Keressen minket a Facebookon!
             
MEGVÁSÁROLHATÓ!
   
 
Védett természeti területek

Kultúrtörténeti értékek
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
Hasznos linkek

   

        

                       

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 

          
 

 


   

   

NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Templomok a puszta szélén 2. rész: Bogárzó
 
A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáinak közelében egykor kiterjedt tanyavilág volt. Az ott élők templomokat is építettek, ezeket mutatjuk be háromrészes sorozatunkban. Most az 1907-ben felszentelt Makó-bogárzói templom történetét ismerhetik meg.
   
 
A tanyavilág több évszázad alatt alakult ki, gyökerei a török előtti időkre nyúlnak vissza, kiteljesedése részben éppen a török időkben elnéptelenedett városi külterületek hasznosításba vonásával történt. Az itt élő emberek lakhelyei kisebb-nagyobb távolságra, földjeik mellett álltak, nem alkottak hagyományos, egységes települést.
Ezek az emberek, akik sokszor magukra voltak utalva, erősen hittek Istenben. Makó-Bogárzón az önálló hitélet kezdete egy kereszt felállításához kötődik: 1892-ben a jómódú Cs. Varga István és neje, Farkas Julianna egy vaskeresztet állíttatott fel a régi bogárzói iskola előtt. A búcsút és az istentiszteleteket a szabad ég alatt, vagy az iskola-kápolnában tartó tanyasiak – akik akkor jóval többen voltak a ma már megkopott népességű tanyavilág lélekszámához képest –, természetesen szerettek volna saját templomot.
Kayser Lajos prépost, Makó-belvárosi kanonok-plébános és Huber Ferenc bogárzói tanító indítványozták Makó városa felé egy templom fölépítését. Farkas József polgármester támogatta a kezdeményezést, építési telekkel, építőanyaggal. A környékbeli lovas gazdák vállalták Engedi József vezetésével a szállítást, a szükséges pénz a hívek és a makói esperesség adományaiból jött össze.
A 8 méter széles, 14 m hosszú, 17 m magas tornyú kis templom gyorsan felépült, 1907. szeptember 1-jén szentelték fel, de három évtized múltán lett csak önálló papja és fél évszázad után válhatott önálló lelkészséggé.
Mivel a templom nem dombra épült, már az 1920-as években, majd az 1960-as és 1970-es években is felújítást kellett végezni rajta, elsősorban a falak talajvíz miatti nedvesedése miatt. 1991-ben a templomtorony süvegét és a templomhajó három ablakát javították.
A Bogárzói puszta szélén álló kis templom ma is jellegzetes eleme a tájnak. Az elnéptelenedő tanyavilág magával hozta a legeltetés elmaradását is, ami a csatornázások miatti kiszáradással együtt a természeti értékek leromlását is jelentette a rendszerváltás környékére. Ha nem is a régi számban, de szerencsére van még legelő jószág a gyepeken, például a nemzeti parki termék védjegyet szerzett juhsajtokat termelő Dani János közeli gazdaságában.
  
Forrás: https://mako-bogarzo.eoldal.hu/cikkek/templom/bogarzo-100-eves-temploma.html
 
A fotókat Lovászi Péter készítette.
 
 
 
 
 
 
   
 
2020.01.23.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design