A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin gyakran láthatunk táplálkozó vízimadár csapatokat. Éjszakázni azonban csak akkor maradnak a gyepeken, ha ott jelentős vízállások alakulnak ki, melyek biztonságot nyújtanak számukra a ragadozókkal szemben.
Keményebb téli időjárás esetén a Körös-Maros Nemzeti Park Makói Tájegységének területén található állóvizek, mocsarak, szikes tavak, hullámtéri kubikok rendszerint befagynak. A vízimadarak ilyenkor a Maros folyón keresnek menedéket.
A hidegebb téli időszak beálltával egyre több ragadozó madár érkezik a Körös-Maros Nemzeti Park tájaira. Sok fajnak az idén szerencséje van a rágcsálókkal, mezei pockokkal és güzüegerekkel.
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén a Kenderesszigeti-halastavak és a Hortobágy-Berettyó folyó vonulata mentén koncentrálódik a téli madárvilág.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén élő bagolyfajok között vannak olyanok, amelyek csoportosan telelnek, mások viszont magányosan, illetve párban töltik napjaikat. Az erdei és a réti fülesbaglyok a költési idő után csoportosulnak, a kuvik, a macskabagoly és a gyöngybagoly azonban megőrzi magányát.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete mindig különleges látnivalókkal szolgál - még a zord téli napokon is. Ez főként annak köszönhető, hogy a terület bővelkedik vizes élőhelyekben: mocsarak, vizes élőhely-rekonstrukciók, illetve hazánk második legnagyobb halastórendszere is itt találha
Idén is telelnek kékes rétihéják a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. Érdekes látvány, ahogyan ezek a ragadozó madarak alacsonyan szállva, imbolygó repüléssel keresik a zsákmányt, majd hirtelen lecsapnak rá.
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákon nemcsak a tavaszi és az őszi vonulási időszakban járják népes madárcsapatok a gyepeket és mocsarakat, hanem télen is mozgalmas a táj. Kék galambok, fenyőrigók, aranylilék több százas csapataival találkozhatunk.
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületének erdőszegélyeiben található cserjék – csipkebogyók, kökények, galagonyák – télen is ízletes táplálékot biztosítanak az erdőlakó madarak és emlősök számára.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén, és közvetlen környékén évente 5-6 pár rétisas költ. December végén a párok már a költés előkészületeivel foglalatoskodnak, tatarozzák fészkeiket.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén jelentős számban élnek erdei fülesbaglyok. Nem véletlen tehát, hogy a „baglyok fővárosának” tartott Túrkeve mellett a Békés vármegye északi részén fekvő Dévaványa is a telelő erdei fülesbaglyok népes táborának ad otthont.
Idén összesen 1100 magyar szürke szarvasmarha és 260 bivaly telel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai állattartótelepén. A jószágok számára elegendő mennyiségű szénát és szalmát tároltunk be, így ellátásuk biztosított.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén is szép számban élnek karvalyok. A téli időszakban gyakran felbukkannak a madáretetők környékén, s az ott táplálkozó énekesmadarakra vadásznak.
A Körös-Maros Nemzeti Park részét képező Kis-Sárrét hazánk egyik legfontosabb vízimadár vonuló- és telelőterülete. Ez többek között annak köszönhető, hogy kiterjedt vizes élőhelyek találhatók a térségben, elsősorban a Biharugrai- és a Begécsi-halastavak, a környező mocsarak és egyéb vizes élőhelyek.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén még ezekben a szürke hetekben is színpompás madarakban gyönyörködhetünk.
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületét járva, a hullámtéri erdőkben jó eséllyel találkozhatunk színpompás, téli madárvendégeinkkel, a süvöltőkkel. Legtöbbször csapatosan, a kőrisfákon csipegetik a terméseket.
A Körös Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén az utóbbi hetekben több ízben is megfigyelhettünk hermelineket. Az itteni mozaikos, vizes élőhelyek ideális élőhelyet biztosítanak ennek az elegáns ragadozónak.
A téli időszakban minden évben találkozhatunk sarkantyús sármányokkal a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén. Idén a szokásosnál később érkeztek, csak december elején pillantottuk meg az első példányokat.
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó környékén minden télen láthatunk áttelelő bíbiceket. Ezekben a hetekben is több száz példányos csapataik keresnek táplálékot a legeltetett, rövidfüvű gyepeken.
Magyarországon a vörös vércse a leggyakoribb ragadozómadár-faj. Az állomány nagy része vonuló, de szinte minden évben akadnak olyan példányok, amelyek egész télen kitartanak.
Aki teheti, a téli időszakban is tegyen egy sétát a Körös-Maros Nemzeti Park területén kanyargó Fekete-Körös töltésein. Az ártéri erdők színes madárvilága garantáltan szép élményekkel ajándékozza meg az arra járókat.
A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáit járva népes őz- és túzokcsapatok is szemünk elé kerülhetnek. Ezek az állatok jól tudják, hogy egymást segítve, csapatokba verődve könnyebb túlélni a telet.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira még decemberben is folyamatosan érkeznek a téli madárvendégek. Csízek, süvöltők, réti pityerek színesítik az énekesmadarak táborát, de ragadozó és vízimadarak is szép számban jönnek hozzánk.
Az erdőszegélyek ökológiai jelentőségéről, természetvédelmi szerepéről többször is szó esett már honlapunkon. A Körös-Maros Nemzeti Park nem bővelkedik ugyan keményfás jellegű természetközeli erdőkben, de Bélmegyeren és a Kis-Sárrét vátyoni területrészén vannak szép állományok.
