A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységén öt kerékpáros túraútvonal került kialakításra. A túrák időzítése április 1-től október 30-ig javasolt. A túrák folyamán a tájékozódást kerékpárút jelző oszlopok és információs táblák segítik.
A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontban kerékpárok kölcsönözhetők (kerékpárkölcsönzés felnőtteknek 2250 Ft/fő/nap, diákoknak 1450 Ft/fő/nap), a túraútvonalakról térkép is elérhető az érdeklődők részére.
Kijelölt túraútvonalak
Gabonás - Szilasok (20 km)
A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontból indulva Dévaványa felé 1 kilométert kell megtenni az Ecsegfalva-Kisújszállási közúton, majd egy "S" kanyarban jobbra letérni az ún. Gabonási kövesútra.
Az út két oldalán jobbára mezőgazdasági parcellák láthatók, melyek potenciális túzok előfordulási helyek, de ragadozó madarakkal is szinte bármikor találkozhatunk. Hamarosan egy lapályosabb részen halad át az út, mely egy régi érmaradvány kiszáradt szakaszán visz keresztül. Ebből kiérve jobbról egy ritkás erdőspuszta jellegű táj látható öreg tölgyekkel. Utána haladunk el a térség második legmagasabb kunhalma, a Sártó-halom mellett. Kb. 1 km megtétele után a kövesút egy rosszabb állapotú útban folytatódik és jobbról feltűnik a Gajz-balai puszta, mely szintén alkalmi túzok élőhely. A jobbról kitárulkozó puszta kezdeténél találhatjuk a balra mutató nyíllal ellátott jelzőoszlopot. Itt földútra kanyarodunk majd 1 kilométer múlva a Szilasoki gyepeken haladunk tovább. A gyepeket juhokkal és szarvasmarhákkal legeltetik, szálláshelyükön karámok, gémeskutak és pásztorszállás látható. A puszta közepe táján egy szélesebb földútra, a jelzőoszlopnál Dévaványa irányában kell balra fordulni. A további 3 km-es útszakasz mezőgazdasági területek között halad, ahol a magángazdálkodás különböző formái láthatók. Áthaladva a vasúti síneken, balra kell fordulni arra az útra, amelyen 8 km után lehet visszaérni a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontba.
Bala - Berettyó - Halastavak (48 km)
(illetve a Bala - Berettyó - Kórézug - 43 km)
A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontból indulva Dévaványa felé 1 kilométert kell megtenni az Ecsegfalva-Kisújszállási közúton, majd egy "S" kanyarban jobbra letérni az ún. Gabonási kövesútra. Mintegy 1 km megtétele után egy régen még egybefüggő erdőrész között halad el az út. Az erdőn túl a Balai-puszta szélén végighaladva tekinthetők át a puszta időszakos túzokos élőhelyei.
A másfél km-es pusztai szakaszt követően egy kövesútra fordul rá a nyomvonal, amely az állattartó telepről Túrkevére vezet. Ezen haladva két km után következik a Balai-híd, amelyet 1997-ben építettek újjá és a jelenlegi védett terület határa is egyben. Itt két választási lehetőség adódik. Vagy az innenső gáton térünk le Ecsegfalva irányába, ez az itt leírt útvonal vagy a híd túloldalán jobbra.
Az első egy rövidebb útvonal, a másik egy hosszabb, több területet érintő és egyben a Bala-Berettyó-Halastavak nevű túraútvonal is. Ha az innenső gáton haladó rövidebb szakaszt választjuk, akkor több km-en keresztül kedvező perspektívából tekinthetünk a tájra, elhaladva az élő folyó, a hullámtéri erdők, a víztér által körülölelt puszták mellett. Félúton a Csurgói gátőrház és szivattyútelep mellett elhaladva több helyen is be lehet látni a nyílt víztérre, ahol a jellegzetes vízi, vízparti növénytársulások vehetők szemügyre. A gátőrház után balról egy erdősáv előtti úton lehet eljutni a Tereh-zugi vashídhoz, de ha továbbmegyünk, akkor először a Putri-híd maradványát érintjük egy éles jobbkanyarnál. Ezt követően balról egy nagyobb pusztafolt terül el, ez a Templom-zug, a Hortobágy-Berettyó által közrefogott nagy pusztagyep. Az itt található erdő és környezete helyén állt Ecsegfalva elődtelepülése, Pusztaecseg. Innen 1 km megtétele után érjük el a Templom-zugi lejárót, ahol tájékoztató táblák segítségével követhető nyomon a túra útvonala.
A vízpart kedvelt horgászhely, de madármegfigyelésre is alkalmas. A gát mellett található Bokroshalom jelentős régészeti emlékek származási helye. A főként tölgyből álló Kórézugi erdő az énekesmadarak kedvelt költőhelye.
A túraútvonal letér a gátról és kövesúton vezet tovább. Balról egy nagy nyílt füves térség, a Kórézug látható. A jobboldali pusztarész a Kelemen-zug, melynek hátasabb részén látható Egyházhalma, amelyen régebben egy szélmalom állt.
Az Ördögárok i.sz. 330-350 között a szarmaták által épített erődítés, sáncrendszer része, ami a Kiri-tótól a Kelemen-zug központi részéig, Egyházhalmáig követhető nyomon. A kerékpárút jelző oszlop iránymutatását figyelembe véve még kb. 2 km megtétele után érhető el az Ecsegfalva-Dévaványa műút. Itt jobbra fordulva 5 km-re a Sterbetz István Látogatóközpontba érünk.
Kérsziget - Berettyó - Ecsegfalva (15 km)
A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontból a kisújszállási kövesúton jobbra kanyarodva 400 méter megtétele után kell egy földútra térni. Innen 2 km után Kérsziget, egy nagy kiterjedésű füvespuszta következik.
Közepe tájékán az útról jobbra letérünk és így áthaladunk a puszta középső részén. Az út környezetében ecsetpázsitos kaszálórétek, mocsári csetkákás mocsárrét foltok láthatók, míg a magasabb részeken ürmös szikespusztai gyep és füves szikespusztai gyep társulásai vehetők szemügyre. Az út szántóföldek között halad, ahol, ha repcevetésre kerül a sor, akkor jelentős túzok előfordulási hely alakul ki.
Egy csatornaparton a jelzést követve jobbra kell fordulni. Balra a Sártói gyep, szem előtt jobbra egy élőhely-rekonstrukciós árasztás, majd 400 méterre a Hortobágy-Berettyó gátja. A Templom-zugban tájékoztató tábla segítségével követhető nyomon a túra útvonala. A túraútvonal a gáton vezet tovább. Balról a széles pusztai jellegű árterület, jobbról egy nagy nyílt füves térség, a Kórézug látható. A faluközeli Kiritói-szivattyútelep mellett látható a Mirhói-gát építésének 210 éves évfordulójára felállított faragott kő és emléktábla. A kövesutat elérve jobbra letérve egy km-re elérik a Berettyó vendéglőt, majd 5 km megtétele után következik a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont.
Atyaszeg - Csordajárás - Dévaványa (17 km)
A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontból a túzokbemutató volier mellett haladó földúton kell elindulni a tanösvény nagy megfigyelő tornyáig. Ez a szakasz a Réhelyi tanösvény első szakasza is. Innen március végétől május végéig kora reggel és késő délután láthatjuk a vadon élő túzokok násztevékenységét, a dürgést. Az innen keletre fekvő területek fokozottan védettek, éppen a túzokállomány nyugalmának biztosítása céljából.
A túraútvonal az érzékeny terület szélén halad a szarkalaposi gyepig. Szarkalaposra a kilátás a torony után 1 km-re adódik, ahol egy csatorna hídja található. Az út mezőgazdasági területek közé kanyarodik, majd három derékszögű töréssel Dévaványa irányába fordul. Ezen a szakaszon is lehet fácánnal, fogollyal, őzzel vagy nyúllal összefutni. Két kilométer megtétele után a régi községi legelőt, Csordajárást éri el az útvonal. Az út a nagy gyep közepén halad keresztül. A gyepeket juhok és szarvasmarhák legelik, bár korántsem olyan mennyiségben, mint akár egy évtizeddel ezelőtt.
Az út egy akácos ligeterdő mellett halad el. Mellette egy jó állapotban megmaradt kunhalom található. Az erdő mellett az út nyugatra fordul és egy régen libalegelőnek használt háton halad keresztül. Felérve egy kövesútra, balra kell fordulni és ezen haladni két kilométert, amikor egy kereszteződésben elérik a Ramóna vendéglőt.
Felfrissülve lehet folytatni az utat nyugat felé, majd egy kilométer megtétele után balra lekanyarodva a Kossuth utcán érik el a Dévaványa-Kisújszállási műutat. Jobbra kanyarodva 7 km után érkezés a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontba.
