Komplex élőhely-rekonstrukció a Kígyósi-pusztán (KEHOP-4.1.0-15-2016-00077)
Kedvezményezett neve: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
Szerződött támogatási összeg: 268 040 541 Ft
Támogatás mértéke: 100 %
Projekt befejezési dátuma: 2020. december 30.
Projekt azonosító száma: KEHOP-4.1.0-15-2016-00077
A Körös-Maros Nemzeti Park hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park területének döntő hányada Békés megyében és Csongrád megye Tiszától keletre eső felén fekszik, összterülete mintegy 51 125 hektár. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság feladata, hogy a Nemzeti Park értékeit hosszú távon megőrizze és bemutassa, továbbá a működési területén található Natura 2000 területek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat is ellát.
A Kígyósi-puszta sajátos geomorfológiáját, domborzati viszonyait tekintve a Körös-Maros Nemzeti Park egyik legváltozatosabb részterülete. Délnyugati része alföldi viszonylatban jelentősen, 6-7 méterrel magasabban fekszik, mint a vízjárta északi és keleti területek. A puszta képének meghatározó elemei a területet átszelő ős-Maros medrek, az ezeket kísérő hátak és a hátakra épült kurgánok, melyek itteni sűrűsége Kárpát-medencei viszonylatban is kiemelkedő.
A változatos domborzathoz, változatos élőhelyek kapcsolódnak, ezért a projekt keretében sokféle beavatkozásra kerül sor, melyek a közel 5000 hektáros puszta szinte valamennyi részét érintik. Az puszta keleti, Gyula Város határában lévő területén használaton kívüli árkok és csatornák, vízkormányzó lokalizációs töltések, a vízkormányzáshoz egykor szükséges egyéb művek kerülnek megszüntetésre. Az elsődleges cél a vizes élőhelyek rehabilitálása, természetes vízháztartási viszonyainak helyreállítása, a szikeseken jellemző tavaszi vízborítás tartósságának növelése, ennek érdekében a fenitek közül mintegy 19 500 folyóméter csatorna, árok és gát megszüntetésére.
A Nemzeti Park Kígyósi-puszta törzsterületén található kunhalmok jelentősége kiemelkedő, mert olyan sűrűségben és csoportosulásokban találhatók meg itt, melyet a Maros–Körös közén máshol nem tapasztalhatunk. Feltehetőleg valamilyen nemzetségi vagy törzsi temetkezési helye, szakrális központja volt itt a több mint ötezer évvel ezelőtt élt gödörsíros kurgánok népének. 1966–1968-ban 11 kurgán 17 temetkezését tártak fel. Jellemző az akkori ásatási módszerekre, hogy több halmot erőteljes bolygatás árán sikerült megásni, így a halmok a mai napig magán viselik az 50 évvel ezelőtti régészeti kutatás nyomait A projekt keretében a nemzeti Park törzsterületén 10 db roncsolt halom helyreállítása történik meg a rendelkezésre álló környezettörténeti kutatás alapján.
A beavatkozások által a puszta két Natura 2000 jelölő élőhelytípusának állapota, hét fokozottan védett, közösségi jelentőségű faj természetvédelmi helyzete, a mozaikos legeltetés feltételrendszere és nem utolsó sorban a táji környezet is javul.
A beavatkozások eredményeinek fenntartása érdekében fontos elem az extenzív legeltetés feltételrendszerének javítása, ezért a területen elkészül egy, az extenzív legeltetéses állattartást szolgáló tartási hely fejlesztése, amely magában foglalja 1 db állandó szürkemarha karám kialakítását, 1 db gondozói épület létesítését, 1 db fúrt kút létesítését és a kapcsolódó út és közmű építéseket.
 |
 |
 |
