Tanösvények

Bökényi tanösvény

A Bökényi tanösvény a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén található. Magyarcsanád és Nagylak között, a Maros hullámterében kanyargó tanösvény bemutatja a folyó és hullámtere jellemző élőhelyeit, élővilágát.

A mintegy 7 km-es tanösvény útba ejti a 8 m magas Bekai halmot, a Maros árvízvédelmi töltését, a területen lévő ősgyepet, különféle erdőket és természetesen a Maros folyó partját. A tanösvény bejárása kényelmes sétával két órát vesz igénybe.

 

A tanösvény állomásai

1. A Dél-Tiszántúl mai tájképének kialakulása és a Bekai-halom
2. Puhafás erdők a Maros mentén
3. Természetvédelmi célú legeltetés a Bekai-legelőn
4. A Bekai-legelő élővilága
5. Idegenhonos fafajú erdők és invazív fajok a Maros mentén
6. A Maros és élővilága

A terület élővilága

A terület hosszú ideje tartó legeltetésének köszönhetően több ritka faj maradt fenn. A növények között a réti iszalag és a fátyolos nőszirom, valamint az úti imola említendő. Különleges, ritka szöcskefaj a röpképtelen magyar tarsza. A madarak közül gyakori a fűben fészkelő mezei pacsirta. A környékben költő vörös vércsék, egerészölyvek és barna rétihéják is gyakran vadásznak a legelőn.

A tanösvény útvonalának egy része a Maros kanyarulatát követi. A folyó olyan ritka halfajok élőhelye, mint a fokozottan védett homoki küllő, a magyar bucó, a német bucó, illetve a védett selymes durbincs és a kőfúró csík. A Maros különleges lakója az alig muslica méretű európai nyelesszemű légy. A bizarr külsejű állatka egyébként kiterjedt családjának egyetlen képviselője Európában és csak itt fordul elő.

Megközelítés

Térkép

GPS koordináták:
46º09’24.66” É
20º39’39.19”  K

Halásztelki tanösvény

A tanösvény 10 információs táblán keresztül, nyitott könyvként mutatja be a Dél-alföld egyik jellegzetes tájformájának és élőhelyének, a Hármas-Körös hullámterének növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét.

A közel 4 km hosszú, változatos útvonala gyalogszerrel és kerékpárral egyaránt bejárható, önállóan  vagy a Körösvölgyi Állatparkban túravezetés igénybevételével látogatható.  A tanösvény megközelíthető vasúton, vízről, gépjárművel, kerékpárral és gyalogosan is, így optimális tájékozódási lehetőséget biztosít nemcsak a Szarvason átutazók részére, hanem a kerékpáros turizmust vagy akár a vízi turizmust folytatók részére is. Az indító tábla, amely az útvonal térképét is tartalmazza, a Szarvas-Mezőtúr vasúti híd, szarvasi hídfőjénél található.

A tanösvény állomásai

1. Tájtörténet
2. Folyó és élővilága
3. Puhafa ligeterdő
4. Fás legelő és kaszáló
5. Ligeterdők állatvilága
6. Keményfás ligeterdő
7. Tájidegen fajok és özöngyom-növényzet
8. Gátak, kubikok
9. Mocsarak, holtágak növény- és élővilága
10. Hullámtéri erdők énekesmadarai

A terület élővilága

A tanösvény által bemutatott területen a Hármas-Körös hullámterében gyakran láthatunk a vizek felett vadászni, a folyó partfalaiban költő partifecskéket, és néha szemünk elé kerülhet egy-egy jégmadár is. A halfajok közül többek között előfordul a selymes és a széles durbincs, valamint a ritka, fokozottan védett német bucó is. Az aszályos időszakban a megnövekedő iszapos partszegélyeken gázló- és partimadarakkal találkozhatunk, télen pedig a récefélék áttelelését segítik a folyómeder jégmentes szakaszai.

A tanösvény útvonalán változatos élőhelyeket járhatunk be, a fás legelők és kaszálók változatos növényvilágát mocsárréti és ligeterdei fajok együttesen alkotják. A gyepek zöldjét többek között réti iszalag, réti ibolya, fekete nadálytő, réti füzény és mocsári nőszirom tarkítják.

A terület idős erdeiben gyakoriak az odúlakó madárfajok, mint például a fekete harkály, a kis fakopáncs, és a macskabagoly. Három igen ritka, fokozottan védett madárfajunk is megtalálható a Hármas-Körös erdeiben: a fekete gólya, a barna kánya és a rétisas.

Emlősfajok közül alkonyatkor találkozhatunk a csapongva vadászó denevérekkel, a tavi denevér, a vízi denevér és a durvavitorlájú denevér is előfordul itt.

A hullámtéri erdők fontos szerepet töltenek be az énekesmadarak vonulásában is. Télen az erdők csendjét szén- és kékcinegék, sárgafejű királykák, őszapók, süvöltők, zöldikék, fenyőrigók kóborló csapatai törik meg. A fülemüle, az énekes rigó, az erdei pinty, az ökörszem és a barátposzáta pedig a gyakoribb költőfajok közé tartoznak.

Megközelítés

Térkép 

GPS koordináták:
46º 54’ 44.12” É
20º 33’ 41.51” K

Kígyósi tanösvény

A tanösvény hossza 5 km. Kiinduló pontja a Szabadkígyós településtől délre elhelyezkedő Nagyerdő északi része. Hét állomása gyalogosan két óra alatt bejárható. A tanösvény a Kígyósi-puszta növény és állatfajait, jellegzetes élőhelyeit mutatja be.

Túra a Kígyósi Tanösvényen

A tanösvény bejárásával a Kígyósi-puszta változatos élővilágának, a madárvonulás szépségeinek megismerésére nyílik lehetőség.

Találkozó helyszíne: Kígyósi Területi Iroda, Szabadkígyós, Áchim u. 3.

Információ: Boldog Gusztáv László természetvédelmi őrkerület-vezető 30/475-1777. A túrán való részvételi szándékot a túrát megelőzően legalább két nappal ezen a telefonszámon kérjük jelezni. A túrát minimum 5 fő jelentkezése esetén indítjuk. A túra időtartama: 3 óra.

A tanösvény állomásai

1. Nagyerdő élővilága
2. Szikes puszta élővilága
3. Megfigyelő toronyból a puszta madárvilága
4. Mocsarak élővilága
5. Erdei tisztás
6. Öreg tölgyek
7. Vízpart

A terület élővilága

A védett terület keleti oldalát szegélyező erdő uralkodó fái a kocsányos tölgy, cserfa, mezei juhar, magas kőris és a mezei szil. Az erdőben legjellemzőbbek az énekesmadarak, erdei pinty, meggyvágó, énekes rigó, és a vörösbegy. Ragadozó madarakkal is találkozhatunk a területen, közülük az egerészölyv és a héja emelhető ki.

A Kígyósi-puszta változatos szikes növényzetében megtalálható a fokozatos átmenet a mocsári növénytársulásoktól a szikesek először nedves, majd teljesen kiszáradó talajú vegetációjáig. A puszta jellegzetes madarai a nagy goda, piroslábú cankó, bíbic, mezei pacsirta, sárga billegető, rozsdás csuk, kék és vörös vércse.

A terület szikes mocsarai a vegetációs idő nagy részében vízzel borított területek, ilyenkor az uralkodó növényzetet a kákafélék és a nád jelentik. A mocsarak nádasaiban barna rétihéja, bölömbika, törpegém, nádirigó, cserregő nádiposzáta és nádi sármány fészkel.

A tanösvény útvonala egy kis tó mellett halad el, az erdőben mindössze ezen a kis területen marad egész évben nyílt vízfelület. A területen élő kétéltű fajok, mint a vöröshasú unka, és az erdei béka szaporodásában kiemelt jelentőséggel bír ez az állandó vízfelület.

Az emlősfajok közül a tanösvény által bemutatott területen találkozhatunk vörös rókával, borzzal, kószapocokkal és közönséges denevérrel is.

Megközelítés

Térkép

GPS koordináták:
46º 35’ 56.47” É
21º 04’ 58.33” K

Mágor-pusztai tanösvény - Karbantartás alatt!

Az alig több mint 500 m-es tanösvény a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely bejáratához vezető út mellett indul. Az útvonal bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. A tanösvény a Mágor-dombhoz vezet. A bejárás időtartama kb. 1,5-2 óra.

A tanösvény látogatása a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyre váltott belépődíjhoz kötött.

A tanösvény állomásai

1. Holt-Sebes-Körös élővilága
2. Ártéri erdő élővilága
3. Pákásztanya
4. Csolt-Monostor és a kettős Mágor-halom
5. Mocsár élővilága

A terület élővilága

A tanösvény útvonala egyaránt vezet minket vizes és pusztai élőhelyek mellett. A Holt-Sebes-Körös mentén haladva számos vízi és vízhez kötődő fajt figyelhetünk meg, ilyenek például a vízfelszínt néhol teljesen befedő apró békalencse vagy a rucaöröm. A holtágon előfordul a fokozottan védett vidra, valamint récék és gémfélék is.

A holtágat kísérő erdőt alkotó jellemző fafajok: kocsányos tölgy, magyar kőris, vénic szil, mezei szil, fehér fűz és fehér nyár. A cserjeszint növényei a veresgyűrű som, a kökény és az egybibés galagonya. Az itt előforduló fa-és cserjefajok számtalan rovar- és madárfajnak adnak otthont, például a nagy szarvasbogárnak, az őszapónak, a sárgarigónak, a barátposzátának és a balkáni fakopáncsnak.

A terület mély fekvésű részén változatos összetételű élővilág található, nyár elején virágzik a sárga nőszirom és a fekete nadálytő, és békaszótól hangos a környék. Az élőhely madárvilágára jellemző fajok a nádirigó, a kakukk, a vízityúk és a fülemüle.

GPS koordináták:
46º 56’ 23.12” É
21º 12’ 48.03” K

 

Réhelyi tanösvény

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Réhelyi tanösvényének kiinduló és érkező pontja a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont. A tanösvény öt számozott állomáson és kiegészítő pontokon keresztül mutatja be a Dévaványai-Ecsegi puszták jellegzetes élőhelyeit, fontosabb növény- és állatfajait. Az útvonal a túzokok bemutatását szolgáló volier mentén került kialakításra, így testközelből figyelhető meg Európa legnagyobb tömegű röpképes madara. A nagy kilátótoronyról csodálatos kilátás nyílik Közép-Európa egyik legfontosabb túzok dürgőhelyére. A tanösvény végigjárásával az érdeklődők régi magyar háziállataink közül a magyar szürke szarvasmarhát és a bivalyt is megismerhetik. Az 1,7 km-es útvonal gyalogosan körülbelül 1 óra alatt végigjárható.

A tanösvény látogatása a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontba váltott belépődíjhoz kötött.

 

 

A tanösvény állomásai

1. Elmocsarasodott csatorna
2. Szikes puszta élővilága
3. Túzok élőhelye és megfigyelése
4. Pettyegetett őszirózsa és sziki kocsord élőhelye
5. Mesterséges tó élővilága

A terület élővilága

A múlt század vízrendezései során a puszták mocsárvilágát a szántóföldi termelés reményében belvízlevezető csatornákkal próbálták megszűntetni. A régen tisztított csatornák elnövényesedtek és jellegzetes vízi-vízparti növények, vizi bogarak, kétéltűek élőhelyévé váltak. Április elejétől már hallhatjuk a vöröshasú unka hímjeinek jellegzetes "unk-unk" hangját, mellyel a víz felszínén lebegve belső hanghólyagjuk segítségével folyamatosan szólongatják a nőstényeket.

A puszták legnagyobb része a térségben másodlagos eredetű, az árvíz-mentesítési munkálatok, majd az egyre elterjedtebb állattartás eredménye. A puszták meghatározó elemei tavasszal a kamilla fehér és a sziki pozdor sárga, nyáron a réti peremizs sárga, ősszel a sóvirág és a réti őszirózsa lila színű virágai. Szintén ősszel virágzik réti őszirózsa és a sziki kocsord, melynek gyökerében fejlődik a szintén védett nagy szikibagoly lepke. A gyepek jellegzetes fészkelő madarai a mezei pacsirta, a bíbic, a nagy goda és a túzok.

A látogatóközpont külső bemutatóhelyein különböző régi magyar háziállatfajok testközelből figyelhetők meg, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták.

A tanösvényhez a Digitális Vándor mobilalkalmazásban kiegészítő információkat és feladatokat találhatnak. (Az alkalmazás az alábbi linken érhető el: https://play.google.com/store/apps/details?id=com.aktivmagyarorszag.digitalisvandor )

Megközelítés

Térkép

GPS koordináták:
47°08’23.76” É
20°93’41.28” K

 

Sző-réti tanösvény

A közel két kilométer hosszúságú tanösvény a Bihari Madárvártától indul és ide is érkezik vissza. A Kis-Sárrét egykori mocsárvilágának egyik utolsó hírmondójaként maradt fenn a Sző-rét mocsara, mely 1997 óta a nemzetközi jelentőségű vizes területekről szóló Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. A tanösvényt végig járva különleges élőhelyeken sétálva ismerhetik meg a terület értékes élővilágát. A tanösvény információs táblái közérthetően mutatják be a Sző-rét növény- és állatvilágát és a terület sajátosságait.

A Sző-réti tanösvény bejárására szakvezetéses túra keretében is lehetőség van, így az érdeklődők még bővebb ismeretekre tehetnek szert Magyarország egyik legértékesebb fennmaradt mocsaráról. A szakvezetéses túrákra előzetes bejelentkezéssel lehet jelentkezni.

A tanösvény állomásai

1. Sző-rét mocsara
2. Mocsarak állatvilága
3. Szikes puszták növényvilága
4. Mesterséges odútelep
5. Kisvízfolyások, cserjések

A terület élővilága

A túra vonala érinti a mocsarat, bepillantást enged az ürmös szikesek egyedi növényvilágába, míg a pihenőhely mellett az alföldi erdőfoltok odvas fáinak jelentőségéről, a különböző költőládákról szerezhetünk bővebb ismereteket. Gazdag rovarvilágából kiemeljük a feketefejű fakócsíbort, melynek egyik első hazai előfordulását itt regisztrálták. A környező mocsárréteken, a kiszáradó magassásos növényzetben sokfelé előfordul bennszülött növényünk a védett kisfészkű aszat. A legfontosabb kétéltű- és hüllőfajok a dunai tarajos gőte, a mocsári teknős, a mocsári béka és a vízisikló.

A tavasztól őszig terjedő időszakban a botanikai értékek mellett az itt fészkelő nyári ludak, üstökös gémek, cigányrécék és piroslábú cankók ragadják meg az ember figyelmét. Késő ősztől tavaszig pedig a Biharugrai- és a Begécsi- halastavakon telelő több tízezer nagy liliktől hangos a táj.

A határ túloldaláról érkező vizek fontos szerepet játszanak a Kis-Sárrét élőhelyeinek kialakulásában, a természeti értékek megőrzésében. A partot kísérő kökény és egybibés galagonya cserjések mindig hozzátartoztak az alföldi puszták világához. A szúrós bokrokban kiváló költőhelyet talál a tövisszúró gébics, a kis őrgébics, a mezei poszáta és az örvös galamb.

Emlősök közül a vidra, menyét és a hermelin előfordulása jellemző a területen.

Megközelítés

Térkép

GPS koordináták:
46°58’36.606” É
21°38’31.2” K

Jégmadár vízi tanösvény

A Körösvölgyi Állatpark stégjéről kiindulva, az ország 5. legnagyobb állóvizén érhető el a kizárólag vízi eszközökkel, kenuval, csónakkal megközelíthető különleges Jégmadár Vízi Tanösvény. A nyolc úszó bója állomásból álló Tanösvény az Anna-ligetet is szegélyező Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös egy kilométeres szakaszán a holtágat és élővilágát mutatja be, elsősorban a szakvezetés nélkül kenuzók, csónakázók részére.

Az egyes állomások, a holtág egy-egy jellemző állatáról kerültek elnevezésre, melyekkel gyakran élőben is találkozhat a szemfüles vízi turista. A Tanösvény névadója, a színpompás jégmadár is mindennapos látványnak számít a vízen. Az úszó bójákon rövid ismertetők olvashatóak a Holtág alapadatairól, történetéről, természetvédelmi jelentőségéről, növényvilágáról, vízi gerinctelen élővilágról, a holtág halairól, kétéltűiről, hüllőiről, a madár és emlős világáról és a holtágat veszélyeztető tényezőkről is. A táblákon elhelyezett QR-kódok segítségével még alaposabb ismeretekre lehet szert tenni. A Jégmadár vízi tanösvény a Szarvas-Békésszentandrási Holtág üzemi vízszintjének idején, általában április és október eleje között látogatható. Bejárásához a Körösvölgyi Állatparkban kényelmes túrakenuk vagy csónak is bérelhető. A fél óra alatt leevezhető tanösvény megtekintésén kívül, a Holtág mintegy 15 kilométernyi szakasza is evezhető.

A tanösvény állomásai

1. állomás: Jégmadár (Holtág alapadatok)
2. állomás: Mocsári teknős (A holtág története)
3. állomás: Vízi csiga (Holtágak természetvédelmi jelentősége)
4. állomás: Kecskebéka (A holtág növényvilága)
5. állomás: Csíbor (Vízi gerinctelen élővilág)
6. állomás: Ponty (A holtág halai, kétéltűi, hüllői)
7. állomás: Bakcsó (A holtág madárvilága és emlősei)
8. állomás: Szitakötő (A holtágat veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek)

Megközelítés

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
Körösvölgyi Állatpark
5540 Szarvas, Anna-liget 1.
Telefon: +36 30 475 1789
E-mail: korosvolgy@kmnp.hu
GPS koordináták: 46º 51’29.39” É 20º 31’ 31.57” K