Aki ezekben a napokban a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén jár, annak már a közlekedési utakról is pompás látványban lehet része.
Virágba borultak a kökénybokrok, és hamarosan teljes díszbe öltöznek a vadkörtefák.
Ahogyan már hosszú évek óta, úgy az idén is beigazolódott az népi megfigyelés, mely szerint kökényvirágzáskor mindig lehűl a levegő. Most is menetrendszerűen megérkezett a hidegfront, de ettől még a látvány ugyanolyan csodálatos.
A vadkörte közismert és közkedvelt őshonos fafajunk, amely erdőszéleken, hátas pusztai részeken, árokpartokon többfelé megtalálható. Termése kissé fanyar, de éretten élvezhető. Az itt élők többféle módon hasznosítják: befőttet készítenek belőle, és pálinka alapanyagnak sem utolsó.
A kökény önmagában egy rendkívül értékes cserjefajunk. Élőhelyként, költő- és búvóhelyként szolgál a madarak számára, ráadásul fontos tápnövénye sok védett és fokozottan védett rovarfajnak, például a magyar tavaszi fésűsbagolylepkének, melynek nagyon szép állománya él a vátyoni erdők környékén.
A kökény fontos összetevője az erdőszegélyeknek, melyeknek szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az erdők sajátos mikroklímájának fenntartásával jelentős szerepet játszik a mérsékelt övi keményfás ligeterdők élővilágának gazdagításában, biodiverzitásának megőrzésében. Termése frissen emberi fogyasztásra is alkalmas és fontos tápláléka az ősszel átvonuló, vagy télen áttelő énekesmadaraknak, például a fenyőrigóknak. A spontán kialakult pusztai cserjések és fásodó területek sajátos arculatot adnak a sárréti tájnak.
Természetesen a kiemelt pusztai élőhelyeken - például a túzokok dürgőhelyein - ez nem kívánatos jelenség, ezeken a területeken a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megakadályozza a cserjés-fás vegetáció előretörését.
