A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.
Jelenleg 15 költőpárt számoltunk, akárcsak az előző évben. A korábban fészket rakó pároknál a napokban keltek ki az első fiókák, a többségnél azonban még tart a kotlás. A párok ezúttal is a nemrégiben elkészült kisvátyoni vizes élőhely-rekonstrukciót választották, azon belül is a Kerek-rét mocsarának szélső, sekély vizű, tocsogós területét.
A faj számára alkalmas költőhely kialakításában nagy szerepet játszott a nemzeti park itt legelő szürkemarha gulyája is. A nagytestű állatok legelésükkel és taposásukkal megbontották a zárt sásos, gyékényes növényzetet, és az így kialakult terület immár kielégíti a gólyatöcsök fészkelési és táplálkozási igényeit.
A gólyatöcs, vagy régebben használt nevén a széki gólya hosszú lábával és csőrével, valamint fekete-fehér színével valóban aprócska fehér gólyához hasonlít. Több alfaja a világ szinte összes kontinensén megtalálható. A kopár, sekély vízborítású helyeken költ, hazánkban gyakran gulipánok társaságában. A hazai állomány nagysága erős hullámzást mutat, 200-1000 pár között ingadozik attól függően, hogy az adott évben mennyi, számára alkalmas élőhely áll rendelkezésre. Fészekalja 3-5 tojásból áll, a kotlási idő 25-26 nap. Főleg vízi rovarokkal és más gerinctelenekkel táplálkozik, ilyenkor kihasználja hosszú lábait, melyekkel mélyebben gázol, mint más partimadarak.
