A szeptember végi esők hatására a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó közelében és a Csorvási löszgyepen is előbújtak az apró vetővirágok, sárga virágai.
Az amariliszfélék családjába tartozó, védett vetővirág különlegessége, hogy tavasszal csak a levelei jelennek meg, virágai ősszel bújnak elő a föld alól. A virágzás egybeesik a búzavetés idejével, ezért is kapta a növény a vetővirág nevet. Ahhoz azonban, hogy valóban felszínre jöjjenek a virágok, szükség van a nyár végi, őszi esőkre. Idén a szeptember az átlagosnál jóval melegebb volt, s az első kiadós eső csak szeptember 24-én érkezett meg Kardoskút környékére.
A természet gyorsan reagált a csapadékra: felfrissültek a szikes és a löszgyepek, megindult a fűfélék sarjadása, szeptember 26-án pedig már az első vetővirágok is megjelentek. Igaz, idén jóval kisebb számban, mint tavaly, akkor ugyanis a nyári szárazság után kiadós esőzések voltak.
A Fehér-tó fokozottan védett területén lévő kisméretű, ősi löszgyep-folton a virágzási időszak néhány nap alatt véget ért, a Csorvási löszgyepen azonban még október első hetében is jelentős számban nyíltak a virágok. Az Orosháza melletti Tatársáncon szintén van egy kisebb vetővirág-állomány, idén azonban itt nem bújtak elő a sárga virágok. Ilyen esetben a virágok a talaj felszíne alatt, önmaguktól is képesek megtermékenyülni.
A borsónyi méretű toktermések tavasszal bukkannak felszínre. Érdekesség, hogy a vetővirág terjedésében a hangyák nagy szerepet játszanak. A tokban lévő magokon ugyanis mézszerű bevonat van, amit a hangyák nagyon szeretnek. A magokat elhordják a bolyokba, ahol a bevonatot lenyalogatják róluk. A magokat azonban nem eszik meg, így azok tavasszal az új helyen kicsírázhatnak.
