Az őszi-téli csapadéknak rendkívül nagy jelentősége van a Körös-Maros Nemzeti Park vizes élőhelyeinek fenntartásában. Ettől függ ugyanis, hogy milyen lesz a következő tavasszal a növényzet, s miként alakul a madárvilág sorsa akár a tavaszi vonuláskor, akár a költésben.
A Csanádi puszták részterületen az ősz elég aszályosan indult, sokáig kitartott az esőmentes időszak. Október elején volt ugyan egy kisebb csapadékhullám, de az aprócska vízállások csak egy-két napig maradtak meg. November közepén aztán végre megérkeztek az igazi, őszi, áztató esők. A lehulló 40-50 mm-nyi eső már elegendő volt ahhoz, hogy a nagy repedéseket összehúzza és a mélyebb részeken akár 4-5 cm-es vízborítás is kialakuljon. A Csanádi puszták mindhárom foltján (Kopáncs-puszta, Montág-puszta, Királyhegyesi-puszta) elszórtan kialakultak pár négyzetméteres kis tocsogók. A szikerek és a csatornák alján is összegyűltek a vizek.
Szerencsére november óta heti rendszerességgel átvonul valamilyen csapadékzóna a térségen, így szép fokozatosan tud feltöltődni a táj. Ez megállásra készteti a vonuló madarakat is. A közelmúltban már láttunk táplálkozó nagy lilik csapatokat a pusztai vízfoltokon. A Csikós-pusztai tó környékén két hétig kitartott egy néhány tucatnyi példányból álló darucsapat.
Az őszi-téli csapadék elengedhetetlen a tavaszi fűsarjúképzéshez és az összes hajtásos növény sarjadásához, virágzásához. Ideális az, ha a csapadék szép lassan, fokozatosan itatja át a talajt. Ez alapozza meg a májusi vizeket is, amelyek a vízimadarak költésében játszanak fontos szerepet.
