A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén, különösen a Biharugrai-halastavak térségében télen is bőven kínál látnivalót a változatos élővilág.
Hosszú ideig tartó enyhe időszak után február elejére megérkezett az igazi tél. A hideg több hullámban, gyakran viharos széllel lepte meg a már tavaszt váró élővilágot. A reggeli kemény fagyok jégpáncélba öltöztették a tájat, az állóvizek befagytak. Az eddig szétszórtan lévő vízimadarak, a halastavak jégmentes részein, az úgynevezett lihogókon és a tavak befolyói körül zsúfolódtak össze.
Ebben a látványos természeti jelenségben könnyebben szemügyre vehetjük a különböző vadludakat, récéket és a többi vízhez kötődő fajt, s azok állományát is egyszerűbb megállapítani. A vadludak száma eléri a 15 000 példányt, zömük most is nagy lilik, de sok a nyári lúd is. Récékből kevesebbet, mintegy 7 000 példányt számoltunk, itt sokkal nagyobb a fajgazdagság, a gyakoribb tőkés és csörgő réce mellett előfordult kanalas, fütyülő, kendermagos, valamint barát- és kerceréce is. A récéknél a gácsérok már igen színesek, ami a nászidőszak közeledtét jelzi.
Jelentős számban telelnek nálunk nagy kócsagok és szürke gémek. A partimadarak közül előfordulnak még nagy pólingok és bíbicek is, ez utóbbiakat a kemény idő valószínűleg továbbmozdítja enyhébb tájak felé. A nagy madártömegek természetesen vonzzák a ragadozó madarakat is, gyakori a jégen táplálkozó rétisas, barna rétihéja és egerészölyv látványa, de az itt telelő fekete sas is kitart még.
A jégen sokfelé találkozhatunk vidra nyomokkal, náluk még tart a párzási időszak. A pusztai részeken kékes rétihéják, egerészölyvek és vörös vércsék vadásznak az apró rágcsálókra. Az énekesmadarak közül több százas csapatokba verődött fenyőrigókkal is találkozhatunk.
