A vetővirág tavasszal érleli zöld, bogyószerű toktermését

A Körös-Maros Nemzeti Park területein sokfelé megtalálható az amarilliszfélék családjába tartozó apró vetővirág, melynek egyik érdekessége, hogy zöld toktermése nem ősszel, hanem tavasszal fejlődik ki.

Tavaly szeptemberben ez az apró, védett, hagymás növény tömegesen virágzott a nemzeti park löszgyepjeiben, legnagyobb tömegben a Csanádi pusztákon és a Kígyósi-pusztán, nagy örömet okozva ezzel a természetbarátoknak. Az apró vetővirágot a népnyelv kikericsvirágú sárikának is nevezi. Az elnevezés a faj több tulajdonságáról is árulkodik. A rózsaszínű őszi kikericsekéhez hasonló, közvetlenül a földből kibújó virágai élénksárgák, s az őszi gabonák vetésének idején nyílnak. Olyan tömeges virágmennyiség, mint amilyenben 2024 őszén gyönyörködhettünk, csak megfelelő mennyiségű csapadék lehullása után tapasztalható. Esők hiányában a virág a föld alatt nyílik, s ott is termékenyül meg.

A faj sajátosságai közé tartozik az is, hogy vékony, csavarodott levelei már tél végén megjelennek, s a növény méretéhez viszonyítva nagy, zöld toktermése nem ősszel, hanem kora tavasszal fejlődik. A termés kocsánya április végén, május elején hirtelen megnyúlik, majd a rövidesen sárgára érő termés felnyílik. Az apró magvakon fehér színű, ízletes bevonat, ún. “hangyakenyér” található. A jelzőt onnan kapta, hogy a hangyák nagyon kedvelik, ezért a magokat sokfelé magukkal viszik. Ezzel akaratlanul segítik a faj terjedését, ugyanis a föld alá hurcolt magokról a „hangyakenyeret” megeszik, de a magot nem, így azokból kicsírázhat egy újabb növényke. Még egy érdekesség: a botanikusoknak még sohasem sikerült a vetővirág rovarok által történő megporzását megfigyelni.

vetővirág termés
Fotó: Sallainé Kapocsi Judit