Január végén, február elején már egészen tavaszias időjárást tapasztalhattunk a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákon. Ennek hatására több olyan jelenséget is megfigyelhettünk a természetben, melyek rendszerint inkább csak márciusban jellemzőek.
Több helyen megjelentek például az aggófüvek és a pongyola pitypangok virágai. Énekesmadaraink látványosan aktivizálták magukat és élénken énekelni kezdtek az útszéli fasorokban, cserjesávokban. Esténként már több denevér is megjelent, rovarokra vadászva. A vörös vércsék és a csókák is elkezdték nézegetni, elfoglalni a költésre alkalmas, mesterséges költőládákat, illetve varjú- és szarkafészkeket.
Az utóbbi évek enyhe telein jellemző, hogy a korábban délre vonuló vörös vércsék közül egyre többen áttelelnek nálunk. A tél folyamán mindig magányosan lehet megfigyelni őket, amint éppen egy-egy szokásos őrhelyükről, fák csúcsáról kémlelik a tájat, vagy éppen a levegőben szitálva lesik zsákmányukat. A januári jó időben azonban már párba állva voltak megfigyelhetők. Egy kiszemelt költőláda, vagy varjú- illetve szarkafészek fölött együtt ültek a párok. Sok esetben még azt is láthattuk, hogy elűzték közelükből az oda tévedő másik vércséket vagy éppen varjúféléket.
A vércsékkel ellentétben a csókák kifejezetten társas madarak. Ők alapvetően nálunk töltik a telet, s a tél folyamán is csapatba verődve, sokszor vetési varjakkal együtt figyelhetők meg, amint élelem után kutatnak a pusztákon, szántóföldeken. A vércsékhez hasonlóan a január végi jó időben őket is már párba állva láttuk. Varjúfélék lévén nagyon intelligens és fejlett kommunikációval rendelkező madarak. Nagyon érdekes megfigyelni, ahogy a csókapár különböző hangszínekben kommunikál egymással, illetve egymást kurkásszák, szoros kapcsolatot ápolnak. Az is szinte emberi viselkedésre hasonlít, ahogyan a kiszemelt fészkelőhelyeket nézegeti a pár. Egy-egy mesterséges költőláda fölött üldögélnek, szorosan egymás mellett, miközben hol egyikük, hol másikuk ugrik le, nézi körbe nagy alapossággal a költőládát, belemegy, ott tesz-vesz, esetleg ágakat visz bele. Ezután kívülről körbeugrálja, közben oda-oda néz párjára, hangokat ad, szinte mintha megbeszélnék, hogy kinek mi a véleménye a leendő lakóhelyről, megvitatják, miként lesz a legalkalmasabb a tojásrakás.
A derűs napok után februárban ismét beköszöntöttek a keményebb fagyok, ennek hatására az említett madárfajoknál kicsit alábbhagyott ez a fajta násztevékenység.
