A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete bővelkedik élőhely rekonstrukciókban. Ezek folyamatos kezelése évről- évre mozaikosabbá teszi a tájat, így még több faj találja meg az életfeltételeit.
Jól példázza ezt a legutóbbi bejárásunk során a határsávnál felbukkant borzas margitvirág, melynek néhány példánya eddig csak Szilas pusztán volt ismert, máshol a térségben nem volt megtalálható.
Ezt az értékes élőhelyet régebben rendszeresen kaszálták illetve legeltették, de ahogy ezek a tevékenységek megszűnnek, a cserjefajok (kökény, egybibés galagonya) nagyon könnyen teret nyernek.
A területek karbantartása sok feladatot ró a nemzeti parkra, mivel gyors megerősödésük következtében irtásuk nehézkes.
A cserjék túlzott térhódítása azért probléma, mert a területről kiszorulnak az értékes sztyeppi növénytársulások, illetve ha a cserjeborítás túl hosszú ideig fennáll, akkor értékes fajok teljesen eltűnhetnek a védett természeti értékű gyepekből.
Az utóbbi évek munkája meghozta gyümölcsét, hiszen a gyepek bejárása során borzas vagy más néven szibériai margitvirágot (Leucanthemum ircutianum) találtunk sok egyéb érdekes faj -mint például a fényes borkóró vagy az üstökös pacsirtafű- mellett.
Ez a tetszetős növény a fészkesvirágzatúak rendjébe és az őszirózsafélék családjába tartozik, a nagyon hasonló réti margitvirágtól a száron lévő apró szőrözöttség különbözteti meg.
Fontos, hogy a természetvédelmi kezelések célja nem a cserjék teljes kiirtása, hiszen sok madárnak vagy rovarnak otthont, táplálkozó- illetve búvóhelyet biztosítanak.
Az elszórt cserjecsoportok a legeltetést, kaszálást nem akadályozzák viszont tájképi és ökológiai szempontból gazdagítják a területet.
