A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén élő erdei fülesbaglyok is behúzódnak télen a falvakba, városokba. Szentes belvárosában például januárban mintegy nyolcvan példányt mértünk fel.
Az erdei fülesbagoly hazánk leggyakoribb bagolyfaja. Fészket nem épít, általában a varjúfélék fészkében költ, de szívesen elfoglalja a vércséknek kihelyezett költőládákat is. A KMNP Cserebökény részterületén például 2024-ben négy pár költött műfészekben.
Október végétől az erdei fülesbaglyok a teleüléseken gyülekeznek, itt keresnek védelmet az időjárás viszontagságai és a nappali ragadozók elől. Néhányan a külterületen maradnak, tavaly decemberben Cserebökényben egy halastó melletti öreg fehér fűzfán nyolc erdei fülesbagoly nappalozott.
Szentes belvárosában idén 80 példány erdei fülesbagoly telel. Főként a kevésbé zavart területen, örökzöld fákon, fenyőkön és tujákon pihennek, de rendszerint 10-15 bagoly a járókelők feje felett, a közeli hársfákon, nyugati ostorfákon ül. Sokszor a fák alatt látható köpetek és anyagcsere-termékek tűnnek fel elsőként. A lombhullató fákon mozdulatlanul ülő madarak szinte beleolvadnak a környezetükbe, az örökzöldek levelei pedig teljesen elrejtik őket. A napi forgalom miatt nem zavartatják magukat, de a túlzott kíváncsiságot kevésbé viselik, rendszerint odébb repülnek.
