A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság június 3-án „Cserebökényi csavargás - túra az Ős-Maros medre mentén” elnevezéssel szakvezetéses kirándulást szervezett a Magyar Nemzeti Parkok Hete országos programsorozat keretében.
A túra során öt óra alatt mintegy 11 km-t tettünk meg. A látogatók először egy rövid ismertetőt hallhattak Cserebökény tájtörténetéről, majd a terület botanikai és zoológiai értékeivel ismerkedtek. Kirándulásunk az egykori Cserebökény község (1947-1972) melletti Ős-Maros partjáról indult. Az elmúlt időszak csapadékos időjárását követően a gyepeken jelentősen nőtt a pillangósvirágúak, bodorkafajok aránya.
A sávos here és a sziki here puha szőnyegként fedte ösvényünket, miközben színes virágcsoportok között haladtunk. Kiterjedt foltokban virágzott a mogyorós lednek, a tarka koronafürt és a sárkerep lucerna. Több ezres állományát láthattuk a védett kacstalan ledneknek. Néhány helyen magyar szegfűt is fotóztunk.
Láttuk a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Cserebökényben legelésző, magyar szürke szarvasmarha gulyáját. Lehetőségünk volt megfigyelni az egymástól mindössze 11 méterre költő, fiókás parlagi sast és kerecsensólymot. Természetesen kellő távolságból, távcsövekkel néztük az egészen ritkán előforduló, közeli szomszédságot.
Az út menti forrásból ittunk, majd felfrissülten haladtunk a régi tavak, medrek maradványai között. Elmentünk a terület névadó kurgánja, Terehalom mellett is. Innentől a kevésbé járt utakat kecskebúza fedte el, a cserjésekben fülemülék, a gyepeken fürjek szóltak. Két fürj is felszállt előttünk. Az idén a szokásosnál több fürj költ a területen. Hiányoltuk a szalakótákat, a napkorong már a földhöz ért, amikor láttunk néhány példányt az odúk mellett. Túránk végén megfigyeltük a régi cserebökényi faluközpontban épült fészekben pihenő fehér gólyákat.
