A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság május 25-én „Cserebökényi csavargás - Túra az Ős-Maros medre mentén” elnevezéssel, szakvezetéses kirándulást szervezett.
Túránk az 1947. március 1-jén létrejött, majd 1972-ben Szentes várossal egyesült Cserebökény nagyközség központjából indult. A látogatók először Cserebökény tájtörténetével, majd a terület botanikai és zoológiai értékeivel ismerkedtek meg. A kirándulás során négy óra alatt közel 9,5 kilométert tettünk meg. Láthattuk a korabeli széles, mély folyómedreket, majd a megmaradt ér mentén haladtunk. Megnéztük, hogy a több éve tartó szárazság milyen hatással van a növényzetre. A földutak szélén kecskebúzát, a gyepes területeken pedig a magyar szegfű kisebb állományait figyeltük meg.
A cserjésben mezei poszáták és énekes nádiposzáták, az erdőfoltokban barátposzáták és erdei pintyek szóltak, de gyakran hallottunk sárgarigókat is. Ránéztünk egy távoli parlagi sasfészekre, a fa koronájában két fiókája mellett volt a szülő.
Megnéztük a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében élő magyar szürke szarvasmarha gulyát. A növendék üszők a hét elején érkeztek meg a nyári legeltetési helyre. A gulyásszállás közelében, a Veker-ér partján, a területen ritkán látható nyuszt kíváncsian figyelt, majd visszalépett a cserjésbe.
Megfigyeltünk őzeket és néhány dámszarvast, elmentünk a terület névadó kurgánja, a Tere-halom mellett is. Végül megközelítettünk egy műfészek-telepet, az itt költő kék és vörös vércsék hangtalan árnyakként hagyták el az otthonukat. Az alkonyati időszakban érkeztünk vissza az egykori Cserebökény központjában épült gólyafészekhez, melyben idén is fiókákat nevel a fehér gólyapár.
