A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületét járva, ilyenkor decemberben is változatos madárvilágban gyönyörködhetünk.
A mezőkön itt is, ott is szemünk elé kerülhet néhány réti pityer, egy eltévedt mezei pacsirta, esetleg egy kisebb csapat, későn útra kelő (vagy áttelelő) seregély. A levegőből kékes rétihéják és gatyás ölyvek pásztázzák a tájat, zsákmány után kutatva. Az ezüstfákon itt-ott nagy őrgébics üldögél. A szántóföldek szélein kenderikék és zöldikék vegyes csapatai szedegetik a gyommagokat.
A Kenderesszigeti-halastavakon csaknem ezer tőkés réce és néhány tucat nyári lúd állomásozik. A nádasból guvatok jellegzetes, malacvisításszerű hangja hallatszik. A víz a hidegebb napokon már lefagyott, ami sok vízimadarat kényszerített továbbhaladásra. Átvonuló darvakat csak ritkán látunk, mivel lassan a hortobágyi gyülekezőhelyeik kiürülnek.
Az erdei fülesbaglyok lassan kezdenek behúzódni a lakott területekre. Réti fülesbaglyot egyelőre még nem fedeztünk fel köztük. Rendszeresen látunk parlagi sasokat (főleg fiatal példányokat) és rétisasokat is, de számuk még nem éri el a húszat.
A szántóföldeken csaknem kétezer kék galamb telel, s a közelmúltban felbukkant egy hósármány is. A túzokok nagyobb csapatokba álltak. A gyengén kelt repceföldeken állandósult a jelenlétük, de több csapat látogatja a lucernatáblákat és az őszi gabonavetéseket is.
