Ha figyelmesen hallgatózunk a Körös-Maros Nemzeti Park erdős részein tett nyáresti sétáink során a tücskök ciripelésén és a békaszerenádon kívül más magas frekvenciájú „ciccegő” hangok is megtörhetik az éjszaka csendjét.
Az éjszaka vadászó denevérek éles, 30-60 ezer rezgésszámú ultrahangot bocsátanak ki, melyek az útba eső felületekről visszaverődve pontosan tájékoztatják őket, merre repül a potenciális zsákmányuk. A hazai denevérfajok kizárólag rovarokkal táplálkoznak, ezeket elsősorban repülés közben zsákmányolják.
A kisebb fajok (pl. a törpedenevérek) főként szúnyogokat és apró éjjeli lepkéket zsákmányolnak, a nagyobbak inkább testesebb lepkékre, bogarakra vadásznak. Egyetlen vízi denevér 60.000 szúnyogot, egy átlagos, 300 példányból álló közönséges denevér kolónia pedig közel 550 kg rovart fogyaszt el egyetlen nyáron, melyeket többnyire erdőkben zsákmányolnak.
Zsákmányukat tűhegyes fogaikkal ragadják meg, a csendes, nyár eleji éjszakákon jól hallani, ahogyan ropog az elfogott cserebogár kitinpáncélja.
A hazai fajok többsége valamilyen módon kötődik az erdőkhöz. Tizenöt olyan hazai denevér faj van, amely faodvakban, repedésekben, kéreg alatt találja meg szálláshelyét, ott alakítja ki néhány egyedből, vagy akár több száz példányból álló kolóniáit. Például az Igazgatóság működési területén is jelentős állománnyal rendelkező tavi denevér az ártéri öreg füzesekben és tölgyesekben fordul elő. Sérülékeny élőhelyei miatt a faj hazai állománya fokozott védelemre szorul.
A denevérek szaporodása igen érdekes. A téli álom előtt párosodnak (augusztus-szeptember tájékán). A petesejt megtermékenyülése csak a téli álomból való, tavaszi ébredéskor következik be. Májustól a nőstények már elfoglalják a kölykező helyeket pl. idős fák odvait. Fajoktól függően a nőstények másfél vagy két hónapi vemhesség után többnyire egy, legfeljebb két kölyköt ellenek. A nőstény eleinte mindig magával cipeli a kölyköt, ami nem kis terhet jelent, hiszen kicsinyével saját súlyának egyharmadát kell rovarok után csapongva szállítania. A fiatal denevérek gyorsan fejlődnek, és 5-6 hetes korukban már első röpgyakorlataikat végzik. A késő nyáresti vadászatokra már fiatalok is az anyukkal tartanak. Eleinte szorosan anyjuk nyomában maradnak, és jelzőhangok segítségével tartják a kapcsolatot egymással.
