A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterülete az Alföld egyik legértékesebb nyílt élőhely-komplexuma, melyet változatos gyepek, mocsarak, nádasok, mezőgazdasági területek jellemeznek. Mindez kiváló feltételeket biztosít a hazánkban fészkelő két rétihéjafaj számára.
A barna rétihéja az egész országban gyakori fészkelő, a hamvas viszont meglehetősen ritka. Dévaványa térségében és a Kis-Sárréten utóbbiak is viszonylag nagy számban fészkelnek.
A barna rétihéjákat a népnyelv régen a nádasok őrzőinek nevezte. Nem véletlenül, ugyanis ezek a védett ragadozó madarak elsősorban nádasokban, mocsarakban költenek, erősen kötődnek a vizes élőhelyekhez. Sajnos az utóbbi években nagy a szárazság, ezért a térségben az összes kubikgödör kiszáradt. Ennek ellenére a barna rétihéják még mindig ezekben a nádas foltokban költenek, csak nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem mennek be a gabonatáblákba fészkelni. Vízközeli életmódjukból adódóan elsődleges táplálékukat más vízimadarak fiókái képezik, de egyéb kisebb madarakat, szárazság esetén pedig a gyepes területeken kis rágcsálókat is megesznek. Annak ellenére, hogy nem költenek gabonatáblákban, a mostani szárazságban gyakran látjuk őket rágcsálókra, pockokra vadászni a gabonatáblák felett.
A hamvas rétihéja Magyarország egyik legkisebb számban költő, fokozottan védett ragadozómadár-faja. A Dévaványai-Ecsegi puszták országos jelentőségű élőhely a faj számára, itt minden évben több pár költ. Idén eddig négy biztos költés került elő, ez kicsit kevesebb az átlagosnál.
A barna rétihéjával szemben a hamvas rétihéják szeretnek gabonatáblákban költeni, számukra a mezőgazdasági területek fontos élőhelyek. A tavalyi évben például kizárólag gabonában költöttek a térségben. Idén viszont ők is a kiszáradt kubikgödrök nádasait választották költőhelyül. Viszonylag közel is költhetnek egymáshoz, előfordul, hogy egy 3-4 hektáros nádfoltban három hamvas rétihéja fészkelés is van.
A hamvas rétihéja legfontosabb tápláléka a mezei pocok, de nagyobb rovarokat, illetve gyíkokat, sőt kisebb énekesmadarakat is fogyaszt.
Igazgatóságunk természetvédelmi őrszolgálata mindkét fajt figyelemmel kíséri. Mivel a hamvas rétihéják (az idei kivételektől eltekintve) gabonatáblákban költenek, ezért a sikeres költés érdekében nagyon fontos a környékbeli gazdákkal való együttműködés. Igazgatóságunk részéről a természetes gyepterületek fenntartása a túzokok mellett a rétihéják és számos más faj számára is létfontosságú.
A barna rétihéják fiókái július közepéig már kirepültek, a hamvas rétihéják utódai viszont csak ekkor keltek ki. A barnáknál 3-4, a hamvasoknál pedig 1-3 az átlagos fiókaszám.
