A réti csík hazánkban és egész Közép-Európában őshonos halfaj, vagyis a Kárpát-medence ősi halfaunájához tartozik. Mocsaras, lápos területeken, lassú vízfolyásokban és iszapos fenekű tavakban fordul elő. Hossza 15-35 cm, testtömege 80-150 gramm között mozog. Kisméretű szája körül 10 bajusz található, 4 felül és 6 alul, a vízfenéken ezek segítik az érzékelésben. Rovarokat, férgeket és ízeltlábúakat keresgél az iszapban, valamint a vízben lévő növényi törmelékeket is elfogyasztja.
Teste hengeres, kígyószerű, izmos, melyet nyákos és apró pikkelyek borítanak. Hasa sárga, háta barna és oldalán a szemétől a farokúszóig jellegzetes sötétbarna csíkok húzódnak. Éjjel aktív, nappal az iszapban bújik meg. Nagyon szívós és igénytelen hal. A telet az iszapba rejtőzve tölti. Élőhelyének időleges kiszáradását is el tudja viselni, érdekessége, hogy béllégzésre képes, így oxigénhiányos közegben is életben tud maradni.
Korábban tömegesen fordult elő, fontos böjti tápláléknak számított, és horgászatát, a csíkászatot a XIX. századig a halászat külön ágazataként tartották számon. A mocsarak lecsapolása és a nagy folyószabályozások megsemmisítették a természetes vizes élőhelyek nagy részét, melyek számos ritka és veszélyeztetett faj, köztük a réti csík számára is otthont biztosítottak, emiatt számuk jelentősen megfogyatkozott. A réti csík Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.
A fenti okok miatt a fajmegőrzés szempontjából napjainkban egyre nagyobb jelentőséget kapnak mesterséges víztereink és az élőhely-rekonstrukciók. A Biharugrai-halastavak mesterségesen kialakított vízterét jól egészítik ki a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szomszédos vizes élőhely-rekonstrukciói. Ezek sekély vízfelületükkel, a közeli szikes pusztákkal, gyepekkel, mocsarakkal nagyszámú állat-és növényfajnak nyújtanak egymáshoz kapcsolódó mozaikos életteret, és kedvező mikroklímát alakítanak ki.
