Ezen az őszön kevesebb a táplálék, így a fehér gólyák többsége a szokásosnál kicsit korábban, már augusztus közepén elhagyta a Körös-Maros Nemzeti Park tájait.
Javában gyülekeznek a fecskék és a gyurgyalagok, s egyre több ragadozó madár tűnik fel a puszták felett. Mindez csalhatatlan jele annak, hogy közeledik az ősz, s ezzel együtt kezdődik a madárvonulás.
A Kis-Sárrét halastavain egyre több a különféle réce, számuk szeptember első napjaiban már elérte az 5 ezret. Többségük tőkés réce, de vannak köztük barát- és cigányrécék, kisebb számban pedig csörgő, kanalas, kendermagos, fütyülő és kontyos récék is. A nyári ludak száma szintén gyarapodott, meghaladta a 2500-at. A tavakról történő ki- és behúzásuk már az ősz közeledtét jelzi. Hetek óta tart a fehérszárnyú szerkők és a fattyúszerkők vonulása, néhány tucatos csapataik rendszeresen táplálkoznak a halastavakon. A vizek mellett szép számban láthatunk gyurgyalagokat, s két-három halászsas is mozog a területen. A gyülekező fecskék ugyancsak a vizes, mocsaras területek közelében tartózkodnak, ott ugyanis gazdagabb a táplálék-felhozatal.
A Kis-Sárrét pusztai területeiről a szokásosnál korábban vonultak el a szalakóták. A ragadozó madarak közül sok most a pusztákon a vörös vércse és az egerészölyv, s vonulnak már a hamvas rétihéják is. Egyre nagyobb csapatokban gyülekeznek az örvös galambok, s a napokban a mezőgyáni pusztákon felbukkant a kék galambok első, húszpéldányos csapata is. A legelőkön egyre több a vegyes csapatokban táplálkozó bíbic, seregély és nagy póling. A fehér gólyák már augusztus 20. előtt útra keltek, a fekete gólyák pedig megkezdték a gyülekezést, jelenleg mintegy húsz példány tartózkodik a Kis-Sárréten, elsősorban a vizes élőhely-rekonstrukciókon.
A Kígyósi-pusztán még csupán 4-5 példányos csapatokban látunk fekete gólyákat, amelyek rendszerint szeptember végén, október elején vonulnak el. Mivel a térségben nagy a szárazság, ezért nagyon kevés a vízi- és a partimadár. Szép számban gyülekeznek viszont a gyurgyalagok, augusztus utolsó napjaiban már 80 példányos csapatot is láttunk, amint szedegették a legelő jószágok körül repkedő rovarokat.
A Dévaványai-Ecsegi pusztákon hétről-hétre egyre több a kék vércse a megszokott gyülekezőhelyeken. Csapatokba álltak az indulásra készülő gyurgyalagok is, helyenként 40-50 példányt figyelhetünk meg. Partimadarak csak nagyon kis számban fordulnak elő, mivel nincs számukra kedvező, sekély, nyílt vízparttal rendelkező élőhely. Van néhány kubikgödör, időszaki tómeder, ahol kisebb számban bíbic, réti, füstös és pajzsoscankó, valamint gulipán és gólyatöcs is megfigyelhető. A fehér gólyák augusztus közepén útra keltek, s gyülekeznek a fekete gólyák is. A Hármas-Körös árterében az elmúlt napokban egy meglehetősen népes, 150 példányos fekete gólya csapatot figyeltünk meg.
A kardoskúti Fehér-tó már július legelején kiszáradt, néhány héten belül pedig a pusztai vízállások is eltűntek, így a vízi- és partimadarak is ritkán állnak meg errefelé. A fő látványosságot most inkább a szép számban mozgó kígyászölyvek jelentik, melyeknek vonulása a szokásosnál kicsit korábban kezdődött. Népes csapatokban gyülekeznek a fecskék, a gyurgyalagok és a kék vércsék. Megkezdődött a hamvas rétihéják vonulása is, s mozgolódnak már a mezei pacsirták és a sárga billegetők is.
A Csanádi pusztákon belül Nagylak környékén figyelhetjük meg a fecskék legnagyobb gyülekezőhelyeit. A fehér gólyák innen is augusztus közepén mentek el, fekete gólyákat pedig nem láttunk a térségben. Kevés a rágcsáló, ezért a ragadozó madarak száma jelentősen megfogyatkozott.
