A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyén, a Körösvölgyi Állatparkban igazi bagolykollekció várja azokat, akik kedvelik ezeket a különleges megjelenésű éjjeli ragadozó madarakat.
Az állatpark jelenleg öt különféle védett és fokozottan védett bagolyfajt is bemutat. Ezeknek a rendkívül nyugodt viselkedésű madaraknak közös tulajdonságai közé tartozik, hogy mindnyájan a szürkületi vagy éjszakai táplálékszerzéshez alkalmazkodtak. Hatalmas szemeik vannak, hogy minél több fényt tudjanak befogadni. Szemeik az éleslátás, a minél precízebb fókuszálás oltárán elveszítették az egyéb állatfajokra jellemző mozgatható tulajdonságukat, melyet ezek a fajok a fej több, mint 270 fokos elfordíthatóságával kompenzálnak. Szintén a baglyokra jellemzőek a nagy karmokkal felszerelt fogólábak, mely a préda elejtésekor nélkülözhetetlenek. Minden bagolyfaj rendkívül puha tollazattal rendelkezik, hogy az éjszakai repülés teljesen nesztelen legyen. Préda állataikra általában valamilyen magaslatról, megfigyelő pontról csapnak le. Az éj sötétjében vadászatukat a rendkívül kifinomult hallásuk is segíti. Táplálkozásuk is igazán egyedi, ugyanis a legtöbb bagolyféle áldozatát pl. rágcsálókat, kisebb madarakat egészben vagy nagyobb állatfajokat tépés közben is szőröstől nyeli le. Az emésztés során a szervezet számára nem feldolgozható szőrt, tollat vagy csontot gombóccá összeállt bagolyköpet formájában öklendezik fel és köpik ki.
A Körösvölgyi Állatpark legismertebb és a szabadban leggyakrabban látott bagolyfaja az erdei fülesbagoly. Jellegzetes toll fülei nyugalmi állapotban lelapulnak, figyeléskor, félelem esetén az égnek merednek. Az erdei fülesbaglyok jellegzetes narancssárga szemükről könnyen megkülönböztethetők a hasonló megjelenésű és testméretű citromsárga íriszű réti fülesbaglyoktól. Ahogy a neve is jelzi, az erdei fülesbagoly inkább a fás területek lakója. Télen akár 20-50 példányos csapatokban is szívesen csoportosul települések örökzöldjeinek rejtekében, ahol mindig néhány fokkal melegebb van, mint a külterületi élőhelyeken. Fiókái a legtöbb bagolyfajra jellemző módon még röpképtelen korukban elhagyják a fészket, hogy túlélési esélyeiket javítsák a ragadozókkal szemben. A fészek környezetében gubbasztó fiókákat a szülők éjszaka hangadás segítségével találják meg és etetik.
Az impozáns uhu Eurázsia legnagyobb testű bagolyfaja. Az általános táplálékának számító vándorpatkányon, mezei nyúlon, madárféléken kívül nagyobb állatokat, akár rókát, őzgidát, vadmalacot is képes zsákmányolni. Ennek a fokozottan védett fajnak a múlt században erősen lecsökkent, hazai állománya napjainkban növekvőben van. Leggyakrabban kőbányákban, sziklafalakon, ritkábban ragadozó madarak és fekete gólya elhagyott fészkében költ.
Az állatparkban megtekinthető a fokozottan védett gyöngybagoly két egyede. A mára templomtornyok, elhagyott tanyák, csűrök, egyéb épületek padlásának menedékében költő madarakat napjainkban az áramütések, közúti gázolások, a háborítatlan fészkelőhelyek megfogyatkozása és a fényszennyezés is nagyban érinti.
Vendégeink találkozhatnak távolabbi tájak jellemző bagolyfajaival is.
Az uráli bagoly, ahogy elnevezése is árulkodik Észak-Európa és Ázsia, jellemzően az Urál hegység vidékéről származó faj. Hazai költőállománya ingadozó, de az elmúlt évtizedekben egyre több helyen kezdett költésbe. Magyarországon már körülbelül 200 pár fészkel. Jellegzetes fekete színű szeméről és sávokkal tarkított tollazatáról könnyen felismerhető, nagytestű bagolyfaj.
A Körösvölgyi Állatpark legújabb lakója, a hóbagoly viszont csak nagyon ritka kóborló Európának ezen a részén. Az északi sarkvidéken előforduló, tundravidéken költő faj. A Magyarországra is eljutó példányok valószínűleg fiatal kóborlók, vagy az északi területek táplálékszegény időszakában délebbre kényszerülő madarak. Eredeti élőhelyén a hófehér tollazatú hóbagoly főleg lemmingekkel táplálkozik, de madarakat, kétéltűeket, halakat, rovarokat és a rákokat is elfogyaszt.
Minden érdeklődőnek szeretettel ajánljuk ezeknek az ügyes és látványos ragadozó madaraknak a megismerését!
