A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kígyós-Ugrai Tájegységének munkatársai a korábbi évekhez hasonlóan idén is bekapcsolódtak az április 7-11. között megtartott Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét programjába.
A témahét keretében három békéscsabai oktatási intézmény - a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, az Erzsébethelyi (Madách utcai) Általános Iskola, valamint az Andrássy Gyula Gimnázium – diákjai közül mintegy kétszázan vettek részt programjainkon. Igazgatóságunk munkatársa a talaj és a biodiverzitás összefüggéseit helyezte a középpontba. A filmvetítéssel egybekötött előadás mellett terepi túrát is szerveztünk.
Az előadás során áttekintettük a talajképződés folyamatát. Szó esett arról, hogy a különböző adottságú helyszíneken hogyan képződik a talaj, hogyan keletkezik a növényvilág, s miként kapcsolódik ahhoz az állatvilág és az ember. Hangsúlyt helyeztünk arra is, hogyan óvhatjuk meg a talajt a saját közegünkben (udvarunkban, közterületeken, erdőkben stb.), segítve ezzel az élővilág sokszínűségének megőrzését. A fűnyírástól az avar összegyűjtésén át az öntözésig sok mindenre kitértünk. Példaként említettük azt, hogy ha mindenütt összegyűjtenénk az avart, akkor a feketerigók nem találnának maguknak táplálékot (ők ugyanis az avarban lakó rovarokat eszik) és eltűnnének.
Az Andrássy Gyula Gimnázium mintegy 30 diákjával a szabadkígyósi Nagyerdőben is tettünk egy kirándulást a Fenntarthatósági Témahét keretében. Megismerkedtünk a Nagyerdő híres ritkaságával, a dobozi pikkelyescsigával, és más egyéb apróságokkal, amelyek a talajképződést segítik. Megfigyeltük azt is, hogy a különféle taplógombák hogyan bontják tovább a kiszáradt fákat.
Miután a Kígyósi-tanösvény környékén sok a szikes talaj, így meg tudtuk nézni a sókiválási szinteket, a szikes talajfelszín mikrodomborzati különlegességeit, a szikpadkák, sziklaposok egymástól eltérő növényvilágát. A mozaikos puszta kiváló lehetőséget nyújt annak megfigyelésére, hogy a talaj apró eltérései mekkora hatást gyakorolnak az egyes növényfajok eloszlására. A növényzet összetétele itt ugyanis szinte méterről-méterre változik. Ellátogattunk arra az őszirózsamezőre is, ahol vélhetően a legnagyobb állománya él a bélmegyeri zsákosmolynak. Ennek kapcsán szó esett arról, hogy ha bizonyos növények eltűnnek, akkor az azokat fogyasztó monofág (egyetlen növényfajjal táplálkozó) állatfajok sem tudnak életben maradni.
