Újabb, csaknem egymilliárd forintos fejlesztés kezdődött a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A helyszín ezúttal Kardoskút, az elsődleges cél pedig az igazgatóság Sóstói Állattartótelepén élő, őshonos juhállomány tartásához szükséges infrastruktúra fejlesztése.
A KEHOP Plusz-3.2.1- 24-2025-00031-es azonosító számon nyilvántartott, „A természetvédelmi területkezelést biztosító cigája juhfajta állományainak elhelyezésére szolgáló bemutató mintatelep fejlesztése” elnevezésű projekt nyitóünnepségét december 19-én, pénteken tartották a Kardoskúti Madárvonulás Múzeumában.
A vendégeket elsőként dr. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntötte. Felidézte azt a három évtizeddel ezelőtti időszakot, amikor a nemzeti park az első őshonos juhokat megvásárolta az orosházi Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezettől. Azóta a juhok egyedszáma jelentősen nőtt, mára az ország egyik legszebb és legnagyobb cigájaállománya található a KMNPI Kardoskút-Sóstói Állattartótelepén – hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette: a kardoskúti Fehér-tó térsége egy olyan terület, ahol mindig van látnivaló, jelenleg például több ezer daru, valamint bíbicek és más madarak is tartózkodnak a területen. Ez a több tízezer éves, természetes vízállás az elsők között került be a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket jelölő, ún. ramsari területek közé.
A projektnyitó rendezvényen dr. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára ismertette azokat a fejlesztéseket, amelyek a közelmúltban kezdődtek, illetve kezdődnek a tíz hazai nemzeti parkban. A KEHOP keretében 60 projekt valósul meg, mintegy 42 milliárd forint összköltséggel. A fejlesztések kétharmada élőhely-rekonstrukcióra irányul, a többi a legeltetési infrastruktúra és az ökoturizmus fejlesztését, valamint a természetvédelmi őrszolgálat felszereltségének javítását célozza.
– A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság öt projekt keretében 4 milliárd forintot fordíthat fejlesztésekre. Az élőhely-rekonstrukciókat itt már elvégezték, így most az állattartási infrastruktúra fejlesztése kerül előtérbe – hangsúlyozta az államtitkár.
Erdős Norbert, a térség országgyűlési képviselője párhuzamot vont a hűség városaként emlegetett Sopron és a Vásárhelyi-puszta kardoskúti része között. Az 1950-es esztendőben ugyanis az itteni lakosság úgy döntött, hogy ez a pusztarész ne Csongrád, hanem Békés megyéhez kerüljön. Beszédében arra kérte az államtitkárt és a nemzeti park igazgatóját, hogy továbbra is tekintsék szívügyüknek a Körös-Maros Nemzeti Park fejlesztését.
A projekt részleteit Pozderka Imre, a KMNPI mezőgazdasági felügyelője ismertette a résztvevőkkel. Mint mondta, a fő cél a Kardoskút környéki védett területek legeltetéssel történő természetvédelmi kezeléséhez szükséges feltételek megteremtése. Az őshonos állatfajták genetikai értékeinek fenntartása nemzeti érdek, s egyben kulturális érték is – húzta alá a mezőgazdasági felügyelő. A részletekről elmondta: megépül egy új, nádfedeles juhhodály, amely a régi idők építészetét idézi majd, s jól illeszkedik a tájba. Emellett kútház, szociális épület, tűzivíz-tározó, valamint egy kishodály is épül. Utóbbi a hímivarú egyedek elkülönítésére szolgál majd.
A projekt összköltségvetése 992 570 000 forint, amely az Európai Unió és a Magyar Állam által biztosított, vissza nem térítendő támogatásból áll. A támogatási intenzitás 100%. A tervezett befejezési határidő 2027. december 31.
