Ha nincs hólepel, akkor a sárban kutathatjuk a nyomokat

Szarvasok, vaddisznók, rókák, borzok, nyusztok és más állatok éjszakai mozgásáról, útvonaláról kaphatunk képet a nyomok alapján.

Egy hóeséses éjszaka után a Maros-menti erdőkben mindig nagyon sokféle állat lábnyomát fedezhetjük fel. Az utóbbi jó néhány évben azonban nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem esett hó, a téli csapadék inkább eső formájában érkezett.

Az idei nyári és őszi száraz periódus után a november hozott érdemi esőket a Maros mentére. Így most a felázott talaj, a sáros erdei utak nyújtják azt a nyomolvasási lehetőséget, amit máskor a hólepel. A sárban is nagyon szépen kirajzolódnak az itt előforduló állatok nyomai. Ha figyelmesen nézelődünk, megállapíthatjuk, merre járnak éjszaka a szarvasok csapatai, hol keresgélnek a vaddisznók. Utóbbiakról nemcsak a lábnyomaik árulkodók, hanem a felázott, felpuhult talajban hátrahagyott túrások is. Jó eséllyel láthatjuk egy-egy éjszakai portyára induló rókának a jellegzetes nyomait a sárban, valamint a téli álomba vonulás előtt még éppen aktív borzok semmivel össze nem téveszthető, miniatűr medvére emlékeztető, nagyon hosszú karomnyomokkal rendelkező lábnyomait is. A földszintre ritkán merészkedő, jellegzetes ugrásokkal mozgó nyusztok apró lábnyomai szintén felfedezhetők egy-egy növényzetmentes, nedves talajfelszín-folton.

A lábnyomokon túl egyéb életjelek is árulkodnak a területen mozgó állatok aktivitásáról. A felázott avarban előszeretettel keresgélnek táplálékot a fekete rigók és a fenyőrigók csapatai. Ezek a madarak apró testméretükhöz képest sokszor nagyon nagy területen feltúrják az avart, amikor giliszták, rovarok után kutatnak. Olyan nyomokat hagynak, mintha valaki gereblyével húzgálná el a lehullott leveleket. Izgalmas kaland lehet tehát a hómentes téli időszakban is bebarangolni a marosi erdőket, mert ha elég figyelmesek vagyunk, akkor a nyomokat fürkészve sokféle titokra fényt deríthetünk.