A szongáriai cselőpók Magyarország legnagyobb termetű pókfaja. A Körös-Maros Nemzeti Park területén általánosan elterjedt. Természetes és urbanizált környezetben egyaránt előfordul.
A szongáriai cselőpók éjszaka és nappal is aktív, de inkább csak alkonyatkor merészkedik elő vadászni. Földbe fúrt, 30–40 cm mély, függőleges üregekben él, melynek falát hálójával erősíti meg. Rendszerint ebben az üregben figyel, és áldozatát hirtelen rohammal kapja el. Zsákmányát nem szőtt fogóhálóval, hanem gyors futással, ugrásokkal, vagy éppen lesből támadással ejti el. Peterakás után előfordulhat, hogy a járat bejáratát lezárja utódainak védelme érdekében. Kicsinyeit első vedlésükig a hátán hordozza.
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén gyakran lehet találkozni ezzel a pókfajjal, főként a gyér növényzetű gyepeken és szikes pusztákon fordul elő. Sötétben, lámpa fényénél a legkönnyebb észrevenni, szeme zölden veri vissza a fényt. Igazgatóságunk munkatársa a közelmúltban több, utódait hordozó pókot figyelt meg a dévaványai Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont mellett.
Októberben még rendszeresen találkozhatunk szongáriai cselőpókokkal a nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén is. A Fehér-tó száraz medrében és a környező rövid füvű gyepeken is rendszeresen szem elé kerül. Az idei aszály következtében a felnyíló, alacsony növényzetben idén a szokásosnál is könnyebb felfedezni a pókokat és lakóüregeiket.
Az ősz időszakban a hímek életében jelentős változás következik be. Elhagyják biztonságos üregeiket, és kóborolva keresik fel a nőstények földalatti lakóhelyeit. Emiatt szeptemberben és októberben jóval gyakrabban találkozhatunk velük a felszínen. A nősténnyel való találkozás a hím számára nem veszélytelen. A nála jóval nagyobb nőstény a párzást követően akár zsákmányként is tekinthet párjára, különösen a szűk üregben, ahonnan nehezebb elmenekülni.
