A tél közeledtével nézzük meg, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park növényei mennyire különböző módon vészelik át a téli időszakot. A növényeket a nyugalmi periódusbeli állapotuk alapján a tudósok különböző életforma típusokba sorolták.
A leginkább „észrevehető” típust a fás növények alkotják, áttelelő szerveik (rügyeik) magasan a talaj felett helyezkednek el. Ilyen a kocsányos tölgy, magyar kőris a mi vidékünkön, de az összes nálunk élő fafajt ide lehet sorolni. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a cserjéket is. pl. a húsos somot, veresgyűrű somot, csíkos kecskerágót és a fagyalt.
A fákhoz képest kevésbé látványos típust azok a fajok alkotják, melyek szintén évelők, áttelelő szerveik kevéssel (maximum 25 cm-rel) a talaj felett helyezkednek el. A hideget vagy a szárazságot a talajfelszínhez közel elhelyezkedő hajtásaikkal vészelik át, gyakran a hótakaró védelmében. pl. a félcserjék, törpecserjék és a párnás növények. Ezek közé tartoznak nemzeti parkban is előforduló kakukkfűfélék.
Szintén az évelő növények közé sorolhatók azok, melyeknek a megújuló rügyei a földfelszínen vannak, az avar és az elszáradt levelek alatt megbújva. A Körös-Maros Nemzeti Parkban található évelő növények nagy része ide sorolható pl. a pázsitfűfélék: veresnadrág csenkesz, barázdált csenkesz. A tőlevélrózsás növények pl. a közönséges cickafark, ligeti zsálya, kónya zsálya.
Az évelőknek van még egy nagyobb csoportja, ahol az áttelelő, sokszor tápanyagraktározó szerv a föld alatt helyezkedik el, ilyen a gumóval rendelkező odvas keltike, a földalatti kúszó rizómával rendelkező széleslevelű salamonpecsét, vagy a hagymás őszi kikerics. Ide tartoznak a vízinövények is, melyek áttelelő szerve a vízben vagy az iszapban telel át, így pl. a fehér tündérrózsa és a sárga vízitök. A mocsári növények is ide tartoznak, melyek gyöktörzse szintén az iszapban telel át. Ilyen a mocsarainkban élő keskenylevelű, illetve a széleslevelű gyékény.
Kétéves lágyszárúak, melyek az első évben csak vegetatív, áttelelő szerveket fejlesztenek (pl. tőlevélrózsa), a virágzás és a termésérlelésük a második évben zajlik, utána a növény elpusztul, csak a mag vészeli át a kedvezőtlen időszakot. Ilyen növény a nálunk is előforduló fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág.
Egyéves lágyszárúak, melyek életciklusa rövid, egy vegetációs időszak alatt lezajlik. Nincsenek áttelelő rügyeik, a kedvezőtlen időszakot csak a mag vészeli át, ilyen a szikeseinken élő bárányparéj és a magyar sóballa és számos szántóföldi gyomnövény is.
Az egyes klímazónákban az egyes kategóriák különböző arányban fordulnak elő, így nálunk a mérsékelt égövben azok az évelők dominálnak, melyek áttelelő szerve a talaj felszínén, vagy közvetlenül alatta vannak.
