A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén idén is telelnek réti fülesbaglyok, de meglehetősen szerény létszámban. Valószínűleg a költőhelyükön is enyhe a tél, emiatt nem keltek útra.
A kontinens tőlünk északra eső részein elterjedt bagolyfaj nem minden esztendőben jelenik meg Magyarországon. Általában a téli időszakban fordul elő, de egyes években, kisebb létszámban költésre is visszamarad hazánkban. Megfigyelések szerint a réti fülesbagoly fő táplálékát képező mezei pocok állományának nagyságával függ össze, hogy a faj megjelenik-e, és ha igen, akkor milyen egyedszámban.
Az a néhány példány, amelyet a közelmúltban megfigyeltünk a Kis-Sárréten, a réti fülesbaglyok klasszikus élőhelyein, azaz a zsombékoló mocsárréteken, sásréteken és magas füvű, használaton kívüli gyepterületeken tartózkodik. Mindössze három helyen sikerült megfigyelnünk a fajt: Geszten a Baglyosi-legelőn, Mezőgyánban a Gyaraki-sziken és Kézán. A Baglyosi-legelőn nyolc, a Gyaraki-sziken hét, Kézán pedig 15 példány került szemünk elé.
A réti fülesbagoly a hazai bagolyfajok közül az egyetlen, amely rendszeresen a földön fészkel. Azokban az években, amikor nagyobb számban maradnak költőpárok, a Kis-Sárrét az egyik legjelentősebb költőhelyüknek számít. Általánosságban elmondható, hogy inváziós évek tízből három-négy esztendőben fordulnak elő. Tavaly a Kis-Sárréten költést nem tapasztaltunk, azt megelőzően viszont költött két pár.
A faj másik jellegzetessége, hogy a többi bagollyal ellentétben nappal is gyakran vadászik, de fő táplálkozási időszaka inkább az alkonyati órákra tehető. Magyarország a réti fülesbagoly európai költőterületének peremvidéke. A faj világállománya stabil, nálunk fokozott természetvédelmi oltalom alatt áll.
A kép illusztráció.
