A hamvas rétihéja hosszú évekig csak alkalmi fészkelőként volt jelen a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Az utóbbi években azonban rendszeresen költ néhány pár.
Ebben az évben három pár kezdett költésbe. Az egyik Mezőgyán mellett, közvetlenül az országhatárnál, egy ecsetpázsitos, üde gyepben fészkelt. Itt kirepült fiatalokat nem sikerült megfigyelni, a költés meghiúsult. A másik költőhely Vésztő-Mágor határában, egy zsombékos mocsárfoltban található, ahol két pár költött, egymáshoz közel. Mindkét pár sikeresen nevelt fiókákat. A fiókák kirepülése július végén kezdődött, a pontos számot a fészkek közelsége miatt nehéz volt meghatározni, de páronként minimum 2-2 fióka biztosan kirepült. A fiatal madarak egyelőre még a fészkelőhelyek közelében tartózkodnak, szüleik segítik őket a táplálkozásban.
A hamvas rétihéja általában áprilistól szeptemberig tartózkodik hazánkban. Eredetileg a nedves rétek és nyílt, mocsaras területek fészkelő madara volt. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre gyakrabban költ a lecsapolások helyén kialakult mezőgazdasági területeken, elsősorban őszi vetésű gabonákban és lucernaföldeken. Az ilyen területeken a gazdálkodási tevékenységek miatt gyakran sikertelenek a költések.
Szerencsére a kis-sárréti párok rendszeresen természetes élőhelyeken fészkelnek, így nagyobb eséllyel nevelnek fiókát, ritkábban kell alkalmazni a különböző védelmi intézkedéseket.
A hamvas rétihéja földön fészkel, általában 3-6 tojást rak, melyekből 30 nap elteltével kelnek ki a fiókák, és újabb 30 nap elteltével történik a kirepülés. Táplálékuk elsősorban különböző kisemlősökből (egerek, mezei pocok), madárfiókákból, gyíkokból és nagyobb testű rovarokból áll. A faj védelme szempontjából fontos a még meglévő klasszikus élőhelyek védelme, illetve a mezőgazdasági kultúrákban lévő fészkek felderítése és azok körül védőzóna kijelölése.
A magyarországii állomány 60 pár körül mozog. A hamvas rétihéja a Körös-Maros Nemzeti Parkon belül a Kis-Sárréten kívül a Dévaványai-síknak is állandó, de kisszámú fészkelője.
