Amint arról korábban hírt adtunk, a tavalyi esztendő után idén ismét a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság versenyzője nyerte az Ifjú Kócsagőr Program országos döntőjét.
Nemes Hajnalka és mentora, Szegedi Fruzsina természetvédelmi őrkerület-vezető jutalmul egy ötnapos tanulmányúton vehettek részt a romániai Erdélyi-szigethegység Natúrparkban. Kalandjaikról rövid beszámolót is készítettek, melyet az alábbiakban olvashatnak.
November 1-én indultunk útnak a Románia nyugati részén található, 75 784 km²-es natúrparkba. Megérkezésünkkor Izsák Tímea természetvédelmi őr fogadott bennünket az Erdélyi-szigethegység Natúrpark Igazgatóság Belényes mellett található épületében. Tímea a tanulmányút során végig velünk volt és segített bennünket. A szállás elfoglalása után rögtön elkezdődött a napi program, melynek keretében először Alin Mos, a park igazgatója adott részletes tájékoztatást a terület történelméről, főbb nevezetességeiről és az ott folyó munkálatokról. Ezután megtekintettük az 1,5 km hosszú Kiskohi Medve barlangot (Peștera Urșilor).
A második nap is bőven tartogatott izgalmakat, ugyanis zergelesre indultunk, egy 6 km-es túra keretében, a Boga-völgytől északi irányba. Nagyjából 1600 méteres magasságban ment az út, itt már nem voltak nagy fák, csak törpecserjések. Gyönyörű látkép tárult elénk végig, ahogy haladtunk. Zergét nem sikerült megfigyelünk, de nem bánkódtunk miatta.
Tanulmányutunk harmadik napján a Fehér megyei kollégák tájegységi irodájába látogattunk el. Ott két természetvédelmi őr csatlakozott hozzánk, velük együtt indultunk útnak. Először a Vértop barlanghoz (Peștera Ghețarul de la Vârtop) másztunk fel, ami egy glaciális jégbarlang. Télen teljesen befagy, egy nagy „jégdugó” zárja el a bejáratát. Még ott jártunkkor is találtunk jeget, ami kis mennyiségben egész éven át megmarad. A barlangot változatos cseppkőformátumok díszítik és itt találták meg egy több tízezer éves neandervölgyi ember 3 lábnyomát is. A barlang után egy gyönyörű útvonalon ereszkedtünk vissza az autónkhoz. A magasból megtekinthettük Casa de Piatra faluját is. Leérve egy 5 perces sétával még volt alkalmunk megtekinteni a „Peștera Coiba Mare” –t, ami egy hatalmas karsztformátum bejárata. Ezután újra autóba ültünk és felmentünk az aranyosfői jégbarlanghoz (Peştera Gheţarul de la Scărişoara). A barlang az egyik legnagyobb karsztjelenség a parkban, összesen 75 000 köbméter jeget találunk benne. 105 méter mély, 720 méter hosszú és a bejáratának átmérője eléri az 50 métert. A barlangot magát 1165 m magasságban találjuk a Bihar hegységben, Felsőgirda településnél (Gârda de Sus). A barlang megtekintése után elbúcsúztunk a két Fehér megyei kollégától és elindultunk visszafelé. Útközben megtekintettük a Rozsda-szakadékot (Groapa Ruginoasa). A sárgás-vöröses óriási szakadékhoz egy 35-40 perces túra vezet fel. Maga a képződmény a Bihar hegység déli részén található. Agyag- és homokkő oldalaival az Erdélyi-szigethegység leglátványosabb árok-beszakadásaként tartják számon. Mélysége eléri a 100 métert is, míg átmérője a 600 métert.
A negyedik napon a reggelt Alin Mos igazgató irodájában kezdtük. Először megvitattuk az elmúlt napokban látottakat, majd elindultunk a pénteki programsorozatunkra. Egy meglehetősen technikás túrával kezdtük a napot. Ezt „Galbena-kör”-nek hívják és egyfajta via ferrata jellegű túraútvonal. A helyszínen várt két további őr kolléga, így 5-en indultunk neki a kalandos mászásnak. A túra nevét a Galbena folyóról kapta, ami az itteni szurdokvölgyet formálta. Nagy szintkülönbségeket kellett leküzdenünk és egy bizonyos szakaszt csak drót-sodronyokon, vashuzalokba kapaszkodva, vagy éppen láncokon egyensúlyozva tettünk meg. Maga az útvonal nagyon látványos, több vízesés, barlang és hegyoldal érintésével lehet megtenni. Mi egy kisebb szakaszát teljesítettük „csak”, mert az egész kör nagyjából 8 órát vett volna igénybe.
Ezután elindultunk az aznapi legnagyobb látványossághoz, a „Csodavár”-hoz (Cetățile Ponorului). Románia egyik legnagyobb karsztképződménye a három, lefelé táguló, aknaszerű barlang együttese. A Pádis-fennsík közelében található, és az odavezető túraútvonal sokszor meredek, kavicsos, és csak kiálló gyökerekbe kapaszkodva teljesíthető. Hatalmas szintkülönbségeken kell átküzdenünk magunkat, de a látványért megéri, ugyanis a legfőbb barlangbejárat 72 méter magas és elképesztő látványt nyújt. Ez a túra nagyjából két órát vett igénybe így még maradt idő egy utolsó megállóra. A cél most a „Bogakő” (Pietrele Boghii) nevű hegytető megmászása volt. A naplementét néztük meg, amelyről a natúrpark a nevét kapta. „Parcul Natural Apuseni” magyar fordításban nagyjából annyit jelent, hogy „naplementék hegyeinek natúrparkja”. A látvány magáért beszélt, aranysárga és lila árnyalatokban úszott előttünk megannyi hegyvonulat. Méltó zárása volt ez a tanulmányutunknak. Hatalmas élményekkel és rendkívül sokszínű programokkal gazdagodunk, csodás volt az ötnapos út minden pillanata.
