Kilenc pár nagy goda foglalt revírt a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó térségében. Ahhoz azonban, hogy költésük sikeres legyen, égető szükség lenne a csapadékra, mivel ez a madárfaj erősen kötődik a vízhez.
Idén márciusban igen nagy számban álltak meg ebben a térségben a vonuló nagy godák. Április végén viszont már csak azokkal a példányokkal találkozhattunk, amelyek revírfoglalásba kezdtek, azaz itt szeretnének költeni. Május 5-én már az első teljes, négytojásos fészekre is rábukkantunk. A Lófogó-érnél, Barackoson és Székkutasnál, a Tanyaszélen összesen kilenc pár nagy goda foglalt revírt.
Ennél a fajnál a költőpár mindkét tagja, felváltva kotlik, s a hímek az utódok felnevelésében is részt vesznek. A fiókák fészekhagyók, születésük után hamar elkezdenek sétálgatni és akár több száz méterre is elkóborolgatnak. Röpképességüket 4-5 hetes korukban érik el.
A nagy goda a tocsogós, szikes mocsaras, ugyanakkor legeltetetett, nedves rétek klasszikus költőfaja. A Lófogó-ér és a Barackos is legeltetett terület, az utóbbi években azonban igen nagy a szárazság, ezért a nagy godák költése nem volt sikeres. Már most is csak minimális víz van ezeken a területeken, de bízunk abban, hogy hamarosan jön még csapadék, s akkor a költések is sikeresek lesznek.
Ez a madárfaj igen nagy elterjedési területtel rendelkezik. Európán belül Hollandiában, Izlandon és Oroszországban (annak ázsiai területein is) költ a legnagyobb számban. Sajnos azonban az utóbbi évtizedekben világállománya 15-20 %-kal, európai állománya pedig több mint 40 %-kal csökkent. Magyarországon az 1980-as években 1000-1200 pár költött, 2018-ban viszont már csak 80-320 párra becsülték a költőállományt. Veszélyeztetett, fokozottan védett faj.
