A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kígyós-Ugrai tájegységén március 7-én regisztráltuk az első, kotló kerecsensólymot. Tavaly ebben a tájegységben 14 pár költött, az idei fészkek felmérése jelenleg is zajlik.
Ez a nagytestű sólyom a Kárpát-medencétől Kínáig fészkel az erdőssztyepp zónában, ahol összesen négy alfaja él. Hazánkat leszámítva szinte mindenütt csökken az állománya, ezért is kiemelten fontos a faj hazai védelme. Az elmúlt évben rekordszámú, 200 pár költött Magyarországon, ebből a Körös-Maros Nemzeti Park tájain 41 pár fészkelt, ami az állomány 20 százaléka. A kerecsensólymok állománya a ’70-es évekbeli mélypont után kezdett el növekedni, amikor is a sok faj számára veszélyes rovarirtó szert, a DDT-t betiltották, és ezzel párhuzamosan elkezdődtek a különböző védelmi tevékenységek, mint pl. fészekőrzések, mesterséges fészkek kihelyezése stb.
A többi sólyomfajhoz hasonlóan a kerecsensólyom sem épít fészket, hanem más madarak fészkeit foglalja el, de ma már a hazai állomány többsége mesterséges fészkekben költ, elsősorban a magasfeszültségű oszlopokra kihelyezett költőládákban. Ezek az időtálló költőládák jelentősen hozzájárultak a faj védelméhez, csakúgy, mint az ezzel párhuzamosan zajló, középfeszültségű szabadvezetékeken történt szigetelések.
A KMNPI Kígyós-Ugrai Tájegységében jelenleg is folyamatos a párok felderítése, melynek most van itt az ideje, ugyanis elkezdődött a költési időszak. Tavaly ebben a térségben 14 pár költött. Idén az első kotló madarat március 7-én fedeztük fel. Ez a korai költés egyre általánosabb, a ’80-as évekhez képest (főként az ország déli részében) mintegy 2-3 héttel hamarabb kezd el költeni a párok többsége. Ez a jelenség a parlagi sas esetében is megfigyelhető. A kerecsensólymok fészekalja 2-5 tojásból áll, melyekből 32-33 nap alatt kelnek ki a fiókák, majd 42-45 nap elteltével repülnek ki. Valamikor a faj legfőbb tápláléka az ürge volt, mára ennek hiányában főleg hörcsögöt, egyéb kisebb rágcsálókat, seregélyt, gerléket fogyasztanak.
