A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelye, a Körösvölgyi Állatpark adott otthont szeptember 24-én a dr. Sterbetz István születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezett, nagyszabású konferenciának.
A rendezvényen megjelent a jeles természettudós és ornitológus lánya és unokája is. A vendégeket először dr. Tirják László, a KMNPI Igazgatója köszöntötte. Mint mondta, ő maga már gyermekkorában is szívesen forgatta Sterbetz István könyveit, s később, a személyes találkozások alkalmával nagyon sokat tanult tőle.
Az Agrárminisztérium részéről dr. Magyar Gábor, a Természetmegőrzési Főosztály vezetője üdvözölte a résztvevőket. Hangsúlyozta: egy ilyen jeles természetvédő örökségét kötelességünk ápolni, ezt a célt szolgálja a mostani rendezvény is.
Sterbetz István életéről, munkásságáról Faragó Sándor akadémikus, a Soproni Egyetem professzora beszélt a konferencián. Nem véletlenül, ugyanis ő a szerzője a „Szélesre tárt lélekkel” című könyvnek, amely Sterbetz István életútját tárja az olvasók elé. A kötet a KMNPI gondozásában jelent meg, s a konferencia vendégei a szerző által dedikált példányokat is kaptak ajándékba. A professzor hangsúlyozta: Sterbetz Istvánt tekinthetjük a dél-alföldi természetvédelem atyjának, ugyanis ő volt az, aki a KMNP területi egységeinek védettségét megalapozta. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét is. Természetvédelmi kutatásainak eredményeit igyekezett minél szélesebb körben megismertetni, amit jól mutat, hogy hazánkban és külföldön összesen 889 publikációja jelent meg.
Bánfi Péter, a KMNPI általános igazgatóhelyettese az igazgatóság által az elmúlt három évtized során végzett élőhely-védelmi tevékenység legfontosabb elemeit ismertette. Mint mondta, alapvetően két területre helyezték a hangsúlyt: az ősi, magas természetességű élőhelyek (mocsarak, mocsárrétek, szikes puszták stb.) megőrzésére, valamint a leromlott élőhelyek helyreállítására. Csaknem 5.000 hektáron történt visszagyepesítés, s mintegy 180 hektáron fajgazdagítást is végrehajtottak.
Molnár Géza, a KMNPI Természetmegőrzési Osztályának vezetője az igazgatóság túzokvédelmi tevékenységéről számolt be. Előtte visszatekintett az Alföld büszke madarainak történetére, felidézve, hogy a XIX-XX. század fordulóján még mintegy tízezer túzok élt Magyarországon, ebből több mint 3.500 példány Békésben. Korábban a vadászat, később a második világháború, majd a mezőgazdaság teljes átalakítása okozta a túzokállomány drasztikus csökkenését. Napjainkra azonban ismét sikerült elérni az állomány növekedését: míg 1991-ben csak 274, ma már több mint 600 túzok él a KMNPI illetékességi területén.
Prof. Dr. Faragó Sándor egy másik előadást is tartott, melyben a soproni Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet több évtizeden át végzett monitoring-eredményeit mutatta be. Mindez szintén kapcsolódik Sterbetz Istvánhoz, aki egy személyben volt szenvedélyes vadász és természetvédő.
Szél Antal István, a KMNPI természetvédelmi területfelügyelője néhány személyes emléket idézett fel Sterbetz Istvánnal kapcsolatban. Mint mondta, a jeles természetvédőnek nagy szerepe volt abban, hogy 40 esztendővel ezelőtt ő maga is a természetvédelem szolgálatába állt, s azóta is ezen a területen dolgozik.
A konferencia zárásaként részleteket mutattak be abból a videóinterjúból, melyet dr. Tirják László és Szél Antal István 2010-ben készített Sterbetz Istvánnal.
