Igazán izgalmas előadásokat hallgathattak azok az érdeklődők, akik március 5-én ellátogattak a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyére, a Körösvölgyi Állatparkba.
A program Alföldünk titokzatos föld dombjait, a kunhalmokat vette górcső alá. Nem is csoda, hogy az érdekes téma megtöltötte kíváncsi érdeklődőkkel a Körösvölgyi Állatpark látogatóközpontjának konferencia termét.
A köznyelvben elterjedt kunhalom fogalmáról talán már sokan hallottak és nap, mint nap találkozhatunk ezekkel a furcsa, vidékünkön az Alföld síkjából kiemelkedő, jellegzetes táji elemekkel, mégis csak keveset tudunk róluk.
A halmok világát a vácrátóti Ökológiai Kutató Központ Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport kutatói, Dr. Bede Ádám tájrégész és Dr. Deák Balázs tájökológus hozta közelebb a népes hallgatósághoz.
Dr. Bede Ádám "Ötezer év tanúi- halmok a Tiszántúl középső részén" című előadásából régészeti megközelítésben elsősorban a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kunhalmokról kaphattak átfogó képet a jelenlévők, mely helyszín évek óta Bede Ádám egyik fő kutatási területe. Prezentálásában kiderült többek között, hogy a kunhalmoknak vajmi kevés köze van kunokhoz, hiszen több, mint 5000 éves, elsősorban temetkezési helyek voltak eredetileg és funkcióik csak a későbbi korok során változtak például őrhalom, határhalom szerepkörre. A halmok ősi, szakrális jelentősége viszont mind a mai napig megmaradt annak ellenére, hogy a halmokat mostanság is nagyon sok veszélyeztető tényező tizedeli. Bár minden kunhalom a törvény erejénél fogva, úgynevezett „ex lege” védelem alatt áll, ennek ellenére sokukat már évtizedekkel ezelőtt elszántották, nyomvonalas létesítményekkel, utakkal, vasutakkal vágták át. A fennmaradt halmok ezért felbecsülhetetlen táji, régészeti, természeti értéket képviselnek. A Körös-Maros Nemzeti Park területén eddig azonosított 2335 halom elrendeződése elsősorban a folyók, vízfolyások, egykori vízerek vonulatát követi, bizonyos területeken nagy halomsűrűséget mutatva. Ilyen például a Kétegyházi halommező vagy a Dévaványai-Ecsegi puszták vidéke. Ugyancsak a Körös-Maros Nemzeti Park területén található Közép-Európa legnagyobb 10,9 méter magas kunhalma, a Békésszentandrás határában álló Gödény-halom is.
A program második előadója Dr. Deák Balázs, „A kurgánok természeti értékei: Több ezer éves kunhalmaink, mint a gyepi élővilág menedékei” című előadásában a kunhalmokról, mint a természetvédelem számára jelentős, a mezőgazdasági tájban fennmaradt gyepi élőhelyszigetekről szólt. A soha be nem szántott halmokon fennmaradt értékes löszgyepi közösségekről és azok eurázsiai gyepes élőhelyekkel rokonítható párhuzamairól nyújtott átfogó ismertetőt. Szó esett azokról a ritka vagy endemikus lösznövényekről, melyek Magyarország sík agrárterületein sok esetben csak a halmok területén tudtak fennmaradni. Hangsúlyozta, egyes halmokon akár 5000 éves, nagy fajgazdagságú gyepeket is találhatunk. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a Gízai piramisoknál is régebbi halmok védelméhez nem csupán kutatóként, szakemberként járulhatunk hozzá, hanem akár magánemberként is segíthetünk megóvni őket. Ezt a célt szolgálja többek között a kunhalmok felmérésére létrehozott Eurázsiai Kurgán Adatbázis is, melyben bárki megtekintheti a lakókörnyezetében található halmokat és fel is tölthet adatokat.
Az előadók érdekfeszítő előadásait utólagosan erre a linkre kattintva tekinthetik meg az érdeklődők.
https://www.youtube.com/watch?v=FqhJS4W1VzE
A halmok világával a Körösvölgyi Állatpark látogatóközpontjában augusztus végéig, az „Ötezer év tanúi-halmok a Tiszántúl középső részén” című időszaki kiállításon ismerkedhetnek vendégeink. A Magyar Nemzeti Parkok Hetén, június 5-én pedig vezetett kerékpártúrát szervezünk majd Közép-Európa legnagyobb kunhalmához, a Békésszentandrás határában álló Gödény-halomhoz.
