Dévaványán, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontjának bekötőútja mellett már virágba borultak a levendulák. A finom illatú, lila virágok nagyon sokféle lepkét is odavonzanak.
A levendulát már a római korban is használták fertőtlenítésre és szépségápolásra. Később, a pestisjárvány idején a szervezet erősítésére, a második világháborúban pedig - a rozmaringgal együtt -, sebfertőtlenítőként alkalmazták. Napjainkban szintén sokoldalúan hasznosítják a gyógyászatban és a kozmetikai iparban egyaránt.
Teája javítja a szervezet életfolyamatait, fokozza a testi és lelki frissességet. Fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő kenőcsök alapanyaga, melyekkel enyhíthetők a pikkelysömör és az ekcéma tünetei. Kiváló stresszoldó, idegerősítő, nyugtató. A mediterrán vidékeken fűszernövényként is használják, a provence-i fűszerkeverék elengedhetetlen része. Készítenek belőle lekvárokat, kompótokat, fagyit, vajat, csokoládét.
A néphit szerint ez a növény távol tartja a rontó erőket, szellemeket. Szárított virágait nagyszüleink korában a háziasszonyok a szekrénybe tették, hogy távol tartsák a ruhamolyt.
Kellemes illatával a levendula nagyon sokféle rovart, lepkét és pillangót is csalogat, vonz. A levendula körül serénykedő lepkék nemcsak gyönyörűek, hanem a beporzásban is fontos szerepet töltenek be. Ha tehát sok lepkét szeretnénk látni a kertünkben, akkor ültessünk levendulát. A lepkék a napsütéses, védett helyeket keresik, ezért a növényt ültessük olyan helyre, ahol elegendő fényhez juthat.
Magyarországon mintegy 3500 lepkefaj él. Dévaványa térségében a tavaszi-nyári időszakban láthatunk egyebek mellett kacsafarkú szendert, nappali pávaszemet, különböző boglárkafajokat, atalanta- és a bogáncslepkét, továbbá citromlepkét, káposztalepkét, kis rókalepkét, kardoslepkét és fecskefarkú lepkét is.
