A Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő mogyorós pelék is téli álomra hajtották már fejüket. Meleg vackot készítettek maguknak, ahol hibernált állapotban várják a tavaszt.
Ezek az egér nagyságú, narancssárga színezetű, védett kisemlősök ősszel igyekeznek olyan helyet keresni maguknak, ahol biztonságban átaludhatják a hideg évszakot. Rendszerint az avarban, gyökerek között, természetes odvakban telelnek, illetve esetenként a kihelyezett madárodúkat használják.
Téli vackukat gondosan előkészítik, rétegesen lerakott száraz falevelekkel bélelik, így védekeznek a hideg ellen, s egyben biztosítják saját kényelmüket. Fokozatosan süllyednek álomba, ezért ősszel még némi élelmet – magokat, növényi hajtásokat –, készítenek be maguknak. Előtte pedig zsírréteget halmoznak fel bőrük alatt, amely a téli hibernáció során is biztosítja számukra az energiát.
Ha nem háborgatják őket, tavaszig fel sem kelnek. Szívverésük lelassul, s a szokásosnál ritkábban vesznek levegőt. Az időjárástól függően március vége felé, a napsütés és a szervezetükben végbemenő hormonális változások hatására ébrednek fel. Mivel addigra zsírtartalékaik megcsappannak, így első dolguk természetesen az lesz majd, hogy táplálék után nézzenek. Erőt kell gyűjteniük, hogy képesek legyenek a szaporodásra.
Ha a kertünkben van madárodú, akkor azt télen ne háborgassuk, mert előfordulhat, hogy odabenn épp egy aprócska mogyorós pele alussza téli álmát!